Megvan a győztes pályázat Rákosrendezőre, így fog kinézni a tervek szerint
A területen 10 ezer lakást és 25 hektárnyi zöldfelületet alakítanak ki. A tervek szerint 2029-ben már a kivitelezés első látványos jelei is megjelenhetnek.
A főváros az elmúlt években az uniós kohéziós forrásokra alapozva összesen 300 milliárd forintnyi beruházást igénylő városfejlesztési terveket dolgozott ki, amelyek – a források megnyílása esetén – készen állnak a megvalósításra – közölte a főpolgármester a II. fővárosi Föld napja konferencián szerdán.
Karácsony Gergely szerint a mostani helyzet történelmi lehetőséget jelent Magyarország és a Budapest számára, ezért drukkolnak az új kormánynak, hogy meg tudják szerezni az uniós forrásokat. A felhasználásukat tervekkel segítik, vagyis a források elköltésére is vannak kiváló ötleteik.
Amennyiben az elképzeléseik, a környezetvédelmi, zöldítési programok a következő években sikeresen megvalósulnak, a főváros megpályázhatja, hogy 2029-ben Európa zöld fővárosa legyen – jegyezte meg.
Karácsony szerint európai viszonylatban Budapest az a város, amely a legnagyobb mértékben veszítette el a lakosságát, a történelmi belváros például az elmúlt fél évszázadban a korábban ott élők felét. Éppen ezért olyan várost kívánnak teremteni, amely megtart. A nemzetközi példák pedig, így a bécsi azt mutatja, hogy az életminőség javításával nemcsak fenntartható, de gyarapítható is a lakosságszám.
Ehhez – folytatta – a többi között az kell, hogy megvalósítsák a „közelség forradalmát”, vagyis azt, hogy a közszolgáltatások maximum 15 perc utazással mindenki számára elérhetővé váljanak, csökkentve ezzel az ingázást. Ez pedig úgy valósítható meg, hogy a város „kisvárosok” szövetéből áll össze.
Karácsony hangsúlyozta, hogy a 300 milliárd forint értékű fejlesztési terveik között
- 178 milliárd forintot igényel a közlekedés,
- 50 milliárd forintot a közterületek fejlesztése,
- 38 milliárd forintot az árvízvédelem és a szennyvízkezelés, illetve
- 34 milliárd forint értékben dolgoztak ki esélyteremtő, a lakhatást és a szociális ellátást segítő projekteket.
Ezek a programok a főváros, a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján bekerültek az uniós operatív programokba, ám a források befagyasztása miatt a megvalósításuk az elmúlt két évben megállt, így csupán a 18 százalékuk esetében rendelkeznek támogatási szerződéssel.
A főpolgármester azt reméli, hogy a következő időszakban a kohéziós források mellett megnyílnak a helyreállítási alap forrásai is Magyarország számára.
Karácsony a közlekedési fejlesztési tervek között említette a budai, illetve a pesti fonódó villamosvonalakat, ehhez kapcsolódóan a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lehel tér „humanizálását”, a Nyugati tér teljes újjáépítését, a felüljáró lebontását. A CAF-villamosok beszerzésére megkötötték a támogatási szerződést és a Budapesti Közlekedési Központ lezárt közbeszerzéssel rendelkezik 160 trolibuszra, illetve elindították egy elektromosbusz-flotta beszerzésének előkészítését is – sorolta.
A főpolgármester történelmi léptékű programnak nevezte Rákosrendező fejlesztését, amelyhez a helyreállítási alap forrásait kívánják felhasználni, illetve elindulhat egy 50 milliárd forint értékű városi zöldítési program is. Ennek keretében a pesti alsó rakpart és a Városháza park fejlesztési tervei elkészültek, zajlik a Nagykörút megújításának tervezése, illetve tizenkét kerületben 23 projektet jelent az Egészséges utcák program.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
