Egy koldulásért megbüntetett ember több jogvédő szervezet támogatásával kérte a szabálysértési törvény e pontjának megsemmisítését: „Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja ... szabálysértést követ el.”
Az illető a feljelentés szerint „cselekményét úgy követte el, hogy a járókelőkhöz lépett, és tőlük pénzt próbált kérni”, ez pedig „a társadalomra veszélyes, tekintettel arra, hogy e szabálysértés védett tárgya a közterület rendje, a háborítatlan magánélethez való jog, valamint a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga”. A rendőrség 50 000 forintra büntette, amit a bíróság figyelmeztetésre enyhített, mert már nem koldul, alkalmi munkásként dolgozik.
Ő több mint négy éve ennek ellenére alkotmányjogi panaszt tett, azzal érvelve, hogy a törvény „az emberi méltóságból fakadó általános cselekvési szabadságába tartozó magatartást szankcionál”. A koldulás az emberi életet, testi épséget, egészséget nem sérti, és a szabálysértési büntetés alkalmazásának semmilyen hatása nincs: az eljárások száma nem csökken.
A 2023 márciusi beadványt hosszú pihentetés után most elővevő Alkotmánybíróság (Czine Ágnes volt az előadó) keddi ülésén nem értett egyet azzal, hogy a törvény sérti az Alaptörvényt, tehát a panaszt elutasította.
Az indoklás hivatkozik a belügyminiszter (még Pintér Sándor) véleményére, amely szerint a rászorulóknak rengeteg módon segít az állam: vannak pénzbeli és természetbeni, például egészségügyi ellátások, étkezési és szálláslehetőségek. A hajléktalanságot – a közterületen „életvitelszerű” tartózkodást – már 2018-ban betiltotta az Alaptörvény hetedik módosítása.
Az Ab most visszatér ehhez: „a közterület közcélú használatának az alaptörvényi védelmét indokolja az, hogy »véges számú« és az is, hogy a közcélú használat a közösség egésze számára (bárki számára) nyitva álló, a közösség egészének az érdekében álló használatot jelent.” Ebből kiindulva állapította meg, hogy bár a koldulást büntethetővé tevő szabálysértési törvény valóban az emberi méltóságnak a korlátozását jelenti, ez a közterület védelme érdekében megalapozott.
Ugyanakkor azt is megnézték, hogy volt olyan év (2021), amikor a kiszabott helyszíni bírságok közel 70%-át átváltoztatták elzárásra, vagyis alig van megbüntetett koldus, aki befizetné a büntetést. És a koldulás sokféle lehet: szóban az udvarias megszólítástól az agresszív, erőszakos kommunikációig terjedhet, míg írásban sokszor egy előre megírt szöveg felmutatásával valósul meg. Ezért az Ab most kimondta, hogy a koldulás önmagában nem jogellenes, szabálysértésként akkor büntethető, ha mások biztonságát közvetlen veszélynek teszi ki.
Önmagában azért nem lehet törvénytelen a koldulás, mert annak közterületen történő megnyilvánulása másokat zavar vagy azt helytelennek tartják. Tehát alkotmányos követelményként szabták meg a bíróságok számára, hogy „a szabálysértési szankció alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha az elkövetési magatartás a pénz átadása céljából leszólított személy biztonságát, illetve a közterület közcélú használatát közvetlenül veszélyezteti.”
Két alkotmánybíró adott be különvéleményt. Handó Tünde szerint a jogszabály ezáltal gyakorlatilag alkalmazhatatlanná válik. A jogbizonytalanság nőhet ezután, mert sem a cselekmény elkövetője, sem az intézkedő rendőr, de a járókelők előtt sem válik világosabbá az, hogy melyik magatartás tiltott.
Patyi András pedig azért nem értett egyet az alkotmányos követelmény megfogalmazásával, mert szerinte ezzel az Ab túllépett hatáskörén: „a törvényi rendelkezés ilyen feltétellel történő kiegészítésére a jogalkotó, nem pedig az Alkotmánybíróság hivatott”.
