„A magyar lakosság egyértelmű döntő többséggel nemet mondott a blokádra és az elszigetelődésre, ehelyett az európai értékek mellett döntött, ami mindenkinek jó: Magyarországnak, Ausztriának és az Európai Uniónak is” – így kezdte csütörtöki, Magyar Péterrel közös sajtótájékoztatóját Christian Stocker osztrák kancellár. A politikus személyesen is gratulált a magyar miniszterelnöknek a választási győzelméhez, majd arról beszélt, a szomszédos országok a leglogikusabb szövetségesei egymásnak az Európai Unión belül.
https://hvg.hu/itthon/20260521_magyar-peter-christian-stocker-becs
Stocker elmondta: kiemelten fontos számára a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztése, de a befektetésekhez megbízható keretfeltételekre és jogállamisági garanciákra van szükség. Bízik a tervezési biztonság pozitív hatásában, és kérte Magyart, hogy az osztrák vállalatokat érintő különadókat tekintsék át. Megjegyezte: elengedhetetlennek tartja a két ország közötti bizalmat, így örül neki, hogy elindul egy párbeszéd a gazdasági miniszterek között is.
Ezzel kapcsolatban Magyar újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a különadók kérdése régóta vitatott, de nem csak Magyarországon vannak ilyenek. Megjegyezte: a Tisza Párt programjában szerepel, hogy alapvetően azonos lehetőséget szeretnének nyújtani a magyar és külföldi befektetőknek, ehhez hozzátartozik az adózási rendszer reformja is. Kiemelte: ezt nem a külföldi partnerek kérdése miatt tartják helyesnek, hanem mert hisznek a versenyben, amelyhez egyenlő feltételekre van szükség. Az ügyben az osztrákok türelmét kérte az átadás-átvétel kihívásaira való tekintettel, de elmondta, Magyarország elvárja, hogy a külföldi cégek nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekbe és a kutatásfejlesztésbe is befektessenek. Ha ezt megteszik, nagyobb támogatást kaphatnak, de a konkrét intézkedést mindenképpen szakmai munka és társadalmi konzultáció előzi majd meg.
„Politikai, gazdasági, kulturális és történelmi szinten a térségünk közös alapokon áll, országaink hasonló kihívásokkal állnak szemben, ezt a potenciált ki kell használni” – mondta Stocker, aki szerint az ipar és a technológia erősítésére, valamint megbízható energiára van szükség.
Magyar Péter előbb németül köszönte meg a fogadtatást, majd magyarra váltva elmondta, külön örül annak, hogy a kancellár megmutatta neki azt a szobát, ahol Andrássy Gyula volt miniszterelnök, külügyminiszter dolgozott. „Örülök, hogy a szelleme itt van velünk, az ő személye egy jó példa arra, hogy az osztrák és a magyar nép szinte minden problémát meg tud oldani” – tette hozzá a miniszterelnök. Úgy gondolja, itt az idő, hogy egy sokkal békésebb korszak köszöntsön az osztrák–magyar kapcsolatokra, már csak azért is, mert 2027-ben lesz a kiegyezés 160. évfordulója. Bejelentette, hogy ennek szellemében közös kormányüléseket is terveznek a jövőben az osztrákokkal, akiket idén szeptemberre meg is hívtak a gödöllői Grassalkovich-kastélyba.
Magyar megemlítette, a mai a második hivatalos külföldi útja, és reméli, hogy akárcsak a lengyelekkel, az osztrákokkal is
elődeinkhez méltóan egy teljesen másfajta történetet tudunk írni.
Hozzátette: egyik uniós tagállammal sem fog mindennel egyetérteni a magyar kormány, de konstruktív tagjai lesznek az Európai Tanácsnak és a Miniszterek Tanácsának. „Ha valaki tagja egy klubnak, akkor természetes, hogy a magyar érdek mellett a klub érdekeit is szem előtt tartja” – jegyezte meg.
A miniszterelnök megköszönte a kancellár támogatását az uniós pénzek hazahozatala kapcsán. Megemlítette, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a korrupcióellenes küzdelem, majd konkrét együttműködésekről beszélt.
Azt ígérte, ciklusa végére Magyarországon az egyik legalacsonyabb lesz európai szinten a korrupciós fenyegetettség.
Úgy látja, az Orbán-kormány alatt talán a közlekedés területén voltak a legnagyobb viták Ausztriával, de remélik, ez is megváltozik, örülne például, ha a Győr és Sopron közötti autópályát sikerülne meghosszabbítani Kismartonig (osztrák nevén Eisenstadtig). Kitért a vasútfejlesztésre is, azt szeretné, ha gyorsabban el lehetne jutni Budapestről Bécsbe, és a magyar főváros legalább olyan kiemelt célpont lenne az osztrákoknak, mint más nyugat-európai városok.
Magyar Péter azt is kérte Stockertől, hogy töröljék el – vagy legalább enyhítsék – az alkalmankénti határellenőrzést a két ország között, ezzel segítve a Magyarországról ingázó munkavállalókat. Cserébe garanciát ígért arra, hogy a magyar kormány megvédi az Unió külső határait, így Bécsnek nem kell attól tartania, hogy illegális bevándorlók érkeznek országukba Magyarország felől.
„Nem kerülgetném a forró kását” – tért rá Magyar az egyeztetések kritikus pontjára, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezésre. Erről elmondta, a felek egy közös bizottság felállításában állapodtak meg, az egészségügyi, környezetvédelmi és jogi szakértőkből álló csoport hétfőn kezdi meg a munkát. Ausztriától teljes transzparenciát vár Magyarország, az osztrákok várhatóan saját műszerekkel is megmérhetik, hogy „van olyan település, ahol az azbeszt jelenléte háromszázszorosan átlépi a határértéket”.
A miniszterelnök elmondta, bár még nem tudják, hogy az ügy felelőse gazdasági szereplő, magánszemély vagy politikus, de Magyarország „a szennyező fizet” elvet fogja alkalmazni.
„Előfordult egy olyan dolog, aminek nem szabadott volna” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy a továbbiakban nemhogy egy tonna, de egy kiló azbeszttel szennyezett kő sem kerülhet Magyarországra. Kitért arra is, hogy a Szombathely környékén használt kövek öt osztrák bányából származnak, ebből négyet már bezártak, de továbbra sem látnak tisztán az ügyben, hogy hogyan kerülhetett kereskedelmi forgalomba a termék. Abban bízik, hogy mire az osztrák kormány szeptemberben Magyarországra látogat, már a környezetvédelem szebb oldaláról tudnak egyeztetni Gajdos Lászlóval, mint például az állatkerti együttműködések vagy a klímavédelem.
Christian Stocker az azbesztügyről elmondta, a közegészségügyért az osztrák alkotmány szerint a szövetségi tartományok felelősek, ez ebben az esetben Burgenland. Itt már elkezdték a méréseket, ahol rendellenességet tapasztaltak, értesítették az érintett vállalatokat. Kiemelte, hogy az egészség mindkét ország számára abszolút prioritás, de hozzátette, a kétoldalú együttműködésben nehezítő körülmény lehet, hogy európai szinten nincs megállapított kötelező határérték.
Az osztrák és a magyar felek egyetértettek abban, hogy a régiós együttműködést el kell mélyíteni, hiszen így sikeresebbek tudnak lenni az országok, mint önállóan. „Európa szíve most Közép-Európában dobog” – mondta Magyar Péter, aki minél hamarabb, lehetőleg már
június végén szeretne egy V4-es miniszterelnöki csúcsot rendezni Budapesten.
Kitért arra is, a visegrádi együttműködést szívesen kiterjesztené más régiós országokkal, például Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával vagy épp Montenegróval és Albániával, amelyek uniós integrációja mellett Magyarország és Ausztria is elkötelezett.
Nyitókép: AFP / APA / Roland
