„Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére és az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” nyilvánosságra hozta a Sándor-palota azt a Sulyok Tamás köztársasági elnök által benyújtott indítványt, amelyben az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást arról, beleférnek-e az Alaptörvény-módosítás kereteibe az olyan aktusok, amelyek konkrét személyek – jelen esetben az ő – elmozdítását célozzák.
https://hvg.hu/360/20260623_allamfovesztes-alaptorveny-modositas-egymondatos-selyemzsinor-sulyok-tamas-elmozditasa
Következik-e az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdéséből, hogy az Alaptörvény, mint Magyarország jogrendszerének alapja, szükségképpen normatív szabályokat állapít meg, és ezért fogalmilag nem foglalhat magában olyan egyedi rendelkezéseket, amelyek elsődleges célja valamely konkrét személy(ek)re, illetve jogi helyzetre szabott, közvetlen, egyedi joghatás kiváltása?
– szól Sulyok egyik kérdése, amelyet az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek címzett. Arra is rákérdezett, elképzelhető-e, hogy egy jogi aktust a parlament alaptörvény-módosításnak nevez, de jogi értelemben mégsem az, és ha ez a helyzet fennáll, akkor a jogszabály elfogadása sérti-e az Alaptörvényt.
A köztársasági elnök június 11-én fordult egykori munkahelyéhez, vagyis napokkal azelőtt, hogy az alaptörvény-módosítás tervezete nyilvánosságra került volna. Polt szokatlanul gyorsan napirendre tűzte a kérdést, végül a testület mégsem tárgyalta azt, mert a 15 alkotmánybíró közül heten kizáratták magukat az ügyből, ezzel határozatképtelenné vált a testület.
https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizaras
Nyitókép: Facebook / Dr. Sulyok Tamás
