A pedagógusok teljesítményértékeléséről és a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről is dönthetnek majd a képviselők.
Kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten hétfőn és kedden a parlament, a képviselők egyebek között az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról is szavaznak majd.
Magyar Péter 2025. október 23-án ígérte meg, hogyha a Tisza Párt megnyeri a választásokat, akkor az új kormány egyik első dolga az lesz, hogy megnyitják az ügynökaktákat. A választási győzelem után Ruff Bálint leendő Miniszterelnökséget vezető miniszter meg is erősítette, hogy nyilvánosságra kívánja hozni a titkosszolgálatok évtizedek óta titkosított iratállományát, majd Magyar Péter közölte, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én lesz ennek a napja.
A vonatkozó törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője és jogi szakértője nyújtotta be június végén. Eszerint 11 fős bizottság dolgozna a most még minősített dokumentumok feloldásán, ők lennének a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, és a tagok szótöbbséggel dönthetnének. A javaslatban emellett szerepel az is, hogy a testület elnökét és tagjait a kormány nevezné ki, 5 szolgálati háttérrel rendelkező tagra a szolgálatokat ellenőrző miniszterek tehetnének javaslatot, hat történészi-levéltári-adatvédelmi háttérrel rendelkező tagot pedig a kultúráért felelős miniszter javasolna.
Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.
Hallerné Nagy Anikó a parlament alelnöke a házbizottság csütörtöki ülését követően az MTI-nek elmondta, hogy hétfőn a napirend előtti felszólalásokat az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik majd. Magyar Péter miniszterelnök külföldi útja miatt nem szólal fel napirend előtt az Országgyűlésben.
Ezt követően a parlament lefolytatja az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításához, a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekhez, az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításához, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló indítványokhoz benyújtott bizottsági jelentések és módosító javaslatok vitáit.
A jogszabályokról a keddi ülésen szavaznak a képviselők. A keddi szavazások után az Országgyűlésben három általános vita várható. Ezek a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedésekről, valamint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szólnak.
A kutató szerint „itt már nem babra megy a játék”.
Az alelnök arra az esetre is kitért, hogy hétfőn Magyar Péter miniszterelnök javaslatára és Forsthoffer Ágnes házelnök kérésére az Országgyűlés többsége kézfelemeléssel döntött arról, hogy a házbizottság vizsgálja meg a személyes érintettséget illető felszólalások mikéntjét. Hallerné Nagy Anikó úgy fogalmazott, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök hétfői, interpellációval kapcsolatos döntése a házbizottság ülésén nem került szóba, a testület arról nem tárgyalt, a kérdést lezártnak tekintik.
Nyitókép: HVG / Lakos Gábor
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
