A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával és módszertanával végzett – felmérése szerint júliusban a fogyasztók és az üzleti szféra hangulata egyaránt javult. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúraindexe szűk három ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, így négy és fél éves csúcsára ért fel.
Kitart a lakosság optimizmusa
A lakossági szentimentet tükröző fogyasztói bizalmi index csaknem 2 ponttal emelkedett, és pozitív tartományba került. Nyolcéves csúcsra ért fel.
A konjunktúraindex három évtizedes története során eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy a fogyasztói bizalmi index magasabban állt volna, mint a vállalati,
tehát, hogy a lakosság optimistábbnak mutatkozott volna, mint az üzleti szféra: 2003-ban volt egy ilyen pont. Ez a helyzet most fordul elő másodszor.
https://hvg.hu/kkv/20260625_gki-konjunktura-junius
A bizalmi mutató ráadásul immár nyolcadik egymást követő hónapja javul, ami tartósan kedvező hangulatváltozásra utal.
Az index értéke a felmérés történetében mindössze két időszakban volt magasabb a jelenleginél: a 2002-es országgyűlési választások idején, valamint 2018 egy-két hónapjában.
Mindez a GKI szerint arra utal, hogy az új kormány működéséhez fűzött várakozások és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom továbbra is erőteljesen befolyásolják a lakosság hangulatát.
A lakossági bizalmi index emelkedését elsősorban a magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások hajtják, ezekben a választás után óriási ugrás volt tapasztalható. Ez az almutató 2002-ben állt a legmagasabban, jelenleg közel van az akkori rekord.
(Emlékeztetőül: Orbán Viktor először 1998 és 2002 között volt Magyarország miniszterelnöke. A Fidesz a 2002-es választást elveszítette, MSZP–SZDSZ koalíciós kormány alakult Medgyessy Péter vezetésével és jelentős osztogatást jelentő 100 napos programmal.)

Az ipari nagyvállalatok sokkal derűlátóbbak lettek
Ami az üzleti szférát illeti, a GKI üzleti bizalmi indexe júliusban három ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ezzel a mutató 38 havi csúcsára jutott fel, és már megközelíti a historikus átlagát, bár még nem éri el azt.
Az ipari bizalmi index nyolc ponttal nőtt havi összevetésben, a kereskedelmi lényegében nem változott. Viszont az építőipari index 2 ponttal, a szolgáltatói 4 ponttal mérséklődött.
Az ipari bizalmi index négyéves csúcson jár, ezzel hosszú idő után az ipar lett a leginkább derűlátó szegmens a magyar gazdaságban.
Különösen a nagyvállalatok körében jellemző az optimizmus, a gumi- és műanyagipar, fémfeldolgozás, elektronikai ipar, gépgyártás területén.