Az Országgyűlés 138 igen szavazattal – hat nem ellenében – Sonnevend Pált, a Tisza alkotmánybíró-jelöltjét választotta meg Hende Csaba megüresedő helyére. Az új alkotmánybíró hétfő délután a hivatali esküjét is letette.
Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Pályafutása során az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett dolgozott, majd alkotmányjogi tanácsadóként segítette Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök munkáját.
Az 54 éves Sonnevend tudományos munkássága az emberi jogokra, a nemzetközi jogra és a jogállamiság kérdéseire összpontosul. Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, és több ügyben eljárt az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unió Bírósága előtt is.
Magyar Péter miniszterelnök szombati jelölésekor úgy jellemezte: szakmai felkészültsége, nemzetközi tekintélye és alkotmányos elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.
Magyarországnak olyan alkotmánybírákra van szüksége, akik kizárólag a jog, a lelkiismeretük és az alkotmányos értékek alapján hozzák meg döntéseiket
– írta akkor a kormányfő.
Hende Csabának a tizenhetedik Alaptörvény-módosítással bevezetett, 12 éves korlátozás miatt kellett távoznia az Alkotmánybíróságról.
https://hvg.hu/itthon/20260727_tusvanyos-es-a-tisza-megtorpanasat-jelzo-meres-utan-magyar-helyzetertekelesevel-nyit-a-parlament-alkotmanybirot-is-valasztanak-elo
Sonnevendet hétfőn az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hallgatta meg, ott nyolcan szavaztak a Tiszta Párt jelöltjének megválasztása mellett, a Mi Hazánk képviselője nemmel voksolt, a Fidesz és a KDNP politikusai pedig nem vettek részt a bizottsági ülésen. Az alkotmányjogászon kívül még egy jelölt volt: Schiffer Andrást a Mi Hazánk jelölte a posztra. Ő egyedül a Mi Hazánk képviselőjétől kapott támogatást a bizottsági ülésen.
Sonnevend Pál a szavazást megelőzően a grémium előtti meghallgatásán hangsúlyozta: azért fogadta el a jelölést, mert most lehetőséget lát az Alkotmánybíróságba vetett bizalom helyreállítására, illetve arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság visszatérjen az európai alkotmánybíróságok közösségébe. Mint mondta: a jó alkotmánybíró független és pártatlan, alázattal viseltetik a feladat és az intézményt iránt, feladatának kell tekintenie az egyéni jogvédelmet és a demokrácia tényleges működésének biztosítását. Az sem fordulhat elő, hogy az Alkotmánybíróság politikai véleményekre, befolyásra tekintettel hozza meg a döntéseit – tette hozzá. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy Magyarországnak az Európai Uniós tagsága tagállamként kötelező alkotmányos szabály.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
