„Az elmúlt két hónapban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által lefolytatott átvilágítás azt is világossá tette, hogy a problémák sokkal nagyobbak annál, mint azt korábban gondoltuk. Az átvilágítás során döbbenetes gyakorlatokra bukkantunk. A tankerületeknek több esetben a bérekre és más személyi juttatásokra szánt kerethez kellett hozzányúlniuk azért, hogy ki tudják fizetni az iskolák mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat” – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter bejelentette, a kormány teljesen átalakítja a rendszert.
Augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg, és szemben a korábbi gyakorlattal, a polgármestereket is bevonják a döntésekbe. A kiválasztott igazgatók öt évre kapnak majd megbízást.
https://hvg.hu/itthon/20260723_megneveztek-a-klebelsberg-kozpont-uj-vezetojet
A Klebelsberg Központ megmarad, de annak középirányítói szerepe megszűnik. Az oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. A Központ a jövőben kutató-fejlesztő és szakmai háttérintézményként segíti az oktatást.
A miniszterelnök szerint ezek az intézkedések arról szólnak, hogy „a kémiaórát kémiatanár tartsa, hogy ha szükség van rá, akkor legyen gyógypedagógus az intézményekben, hogy néhány darab laptop vagy projektor megvásárlása ne hónapokig tartson, hogy az iskolai mosdókat ne szülőknek kelljen felújítani, hogy a tanáraink félelem nélkül, szakmai meggyőződésük szerint taníthassanak”.
A kormány olyan rendszert épít Magyar szerint, amelyben a döntések közelebb kerülnek az iskolákhoz, míg a vezetők világos felelősséget és valódi mozgásteret kapnak, a pedagógusok pedig több időt és figyelmet fordíthatnak arra, amiért ezt a hivatást választották: a gyermekek tanítására, támogatására és a tehetségük kibontakoztatására.
A politikus szerint nem csoda, hogy jelenleg is több ezer betöltetlen álláshely van az oktatásban, és a helyzet ennél is súlyosabb lenne, ha nem dolgozna több ezer nyugdíjas korú pedagógus az iskolákban.
Hozzátette: a helyzet odáig romlott, hogy csak 2025-ben több mint 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek, pusztán azért, hogy ki tudják fizetni a közüzemi számláikat, az iskolák rezsijét. „Ebben a rendszerben történhetett meg az is, hogy tanárokat rúgtak ki pusztán azért, mert felemelték a hangjukat, kiálltak magukért, méghozzá olyan tankerületi vezetők döntései alapján bocsátották el őket, akik nyilvános pályázat nélkül, határozatlan időnek kapták meg a pozíciójukat.”
A miniszterelnöki bejelentést követően Lannert Judit oktatási miniszter részleteket is közölt a Klebelsberg Központ átvilágításának eredményeiről. „A jelentés megállapítja, hogy az előző kormány az elmúlt években fokozatosan visszaépítette azt a túlzottan központosított irányítási modellt, amely már 2016-ra működésképtelennek bizonyult” – írja, és hozzátette: a Központ „a gyakorlatban olyan operatív irányítási és engedélyezési rendszert alakított ki, amelyre sem törvényi felhatalmazása, sem szakmai indoka nem volt”.
A minisztériumi jelentés három különböző területen – pénzügyi, informatikai és adományozási ügyekben – is igazolta, hogy a tankerületek döntéseit indokolatlan központi engedélyezési kötelezettségek lassították. A vizsgálat szerint ez nem elszigetelt gyakorlat volt, hanem tudatos irányítási politika, amelyet a Klebelsberg Központ saját munkatervei is megerősítettek.
Az átvilágítás arra is rámutatott, hogy a központosítás nem eredményezett hatékonyabb működést. „A tankerületek gazdálkodása nem lett átláthatóbb, miközben a működési kiadások folyamatosan emelkedtek, az intézmények felújításai és karbantartásai elmaradtak.”
A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosított megfelelő önállóságot az intézményeknek és a tankerületeknek. Az iskolák működését indokolatlan adminisztratív terhek nehezítették, miközben országosan továbbra is jelentős pedagógushiány, elmaradó infrastrukturális fejlesztések és egyre növekvő működési problémák jellemezték a köznevelési rendszert – írja Lannert.
Összességében ez a központosított rendszer nem az oktatás fejlesztéséhez, hanem éppen annak leépüléséhez vezetett.
„Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium meggyőződése, hogy a magyar oktatás megújításának feltétele nem a bürokrácia további növelése, hanem a bizalomra épülő, szakmai alapú irányítás. Az átvilágítás eredményei világossá tették: a korábbi évek központosító gyakorlata zsákutcának bizonyult. A most meghozott kormányzati döntések ezt a folyamatot fordítják vissza annak érdekében, hogy az iskolák működésének középpontjába ismét a gyermekek, a pedagógusok és a minőségi oktatás kerüljenek” – zárja sorait a miniszter.
