Voltak szép dolgok is az Orbán-kormány idején? – kapta meg a kérdést Bod Péter Ákos a Portfolio konferenciáján. Szinte azonnal rávágta: „Fiatalabb voltam”. Amikor pedig arról kérdezték, milyenre osztályozná az új kormány teljesítményét, akkor a szorgalomra ötöst, a magatartásra négyest adott volna. Ami a szakmai kérdéseket illeti: szerinte azt jól látják az ország új vezetői, hogy mik a problémák, a megoldásokra viszont még várni kell. Itt visszautalt Kármán András reggeli beszédére is – a miniszter szerinte egy nagyon jó makroelőadást tartott a kormányzás kiinduló helyzetéről, „kár, hogy véget ért, amikor elmondhatta volna, hogy mi a megoldás”.
A makrogazdaságról szóló beszélgetés résztvevői közül Zsiday Viktor gazdasági elemző mert osztályzatot adni a Tisza-kormány gazdaságpolitikájára, ő négyesre értékeli az eddigieket. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszélt arról: egy pár hetet kell várni, amíg igazán komoly értékelést lehet adni, akkor mutatja majd be a kormány a 2027-es költségvetés terveit és a hosszú távú gazdasági koncepciókat.
Surányi az április 12-i választást úgy értékelte mint „egy nagyon fontos fordulópont a magyar történelemben”, és épp azt tartja az euróbevezetés melletti legfontosabb érvnek, hogy ha egyszer eurónk lenne, onnantól egyetlen magyar kormány sem lebegtethetné az EU elhagyását. Önmagában az euróbevezetés nem oldaná meg az ország gazdasági problémáit, de jó irányba indíthatja el az országot. Ahhoz, hogy eurónk legyen, reformokra szükség van, de ezt most szerinte kisebb megszorításokkal, igazán kemény kiigazítás nélkül meg lehet oldani. Azt irreálisnak látja, hogy 2030-ra ez megvalósuljon, de 2032-re vagy 2034-re elképzelhetőnek érzi.
Zsiday ezzel ellentétben a gyorsított ütemtervet látja megvalósíthatónak: most megelőlegeztek a befektetők egy olyan bizalmat Magyarországnak, amellyel élni kell, mert visszaüthet, ha innen nem teljesítik gyorsan az ígéreteket.
De mit lehet kezdeni azzal, hogy a költségvetés stabilizálása közben beindítsák a növekedést is? Bod Péter Ákos szerint a jó hír az, hogy az eddigi gazdasági rendszer annyira rosszul működött, hogy nagyon sok részlete van, amelyen lehet javítani úgy, hogy jobb legyen az egész országnak. Ehhez viszont az kell, hogy már a 2027-es költségvetés tervezésénél is bátor legyen a kormány, és ne féljen attól, ha jövőre néhány százalékot veszít a népszerűségéből.
Nem kell annyit nézegetni a közvélemény-kutatásokat, a telefonokat el kell rakni éjszakára, és aludni kell
– mondta. Surányi György szerint is a kormányzás elején kell rendet tenni, de ha hosszú távon megbíznának a befektetők a magyar költségvetési tervezésben, akkor azt alacsony kamatokkal hálálnák meg, ez pedig segítené a növekedést is. Zsiday Viktor volt a legoptimistább: ha kivezetnék a piactorzító intézkedéseket, akkor az a következő 3-4 évre már önmagában 3 százalék környéki gazdasági növekedést jelentene.
