A bizottsági válasz alapján a Sulyok Tamás elnökségének véget vető alkotmánymódosítást legföljebb a teljes magyar közjogi reformfolyamat részeként értékelik.
“A bizottság tudomással bír a magyar Országgyűlés által 2026. július 13-án elfogadott és a köztársaság korábbi elnöke által aláírt alkotmánymódosításról” - válaszolt az Európai Bizottság az Európai Parlament képviselői, köztük a Fidesz pártcsaládja, a Patrióták által beadott megkeresésre válaszolva.
Emlékeztetőül: ez volt az az Alaptörvény-módosítás, amely kimondta a korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatásának végét, és amelyet Sulyok Tamás - aggályait és fenntartásait hangoztatva - aláírt.
Sulyok Tamás határozatot mellékelt a saját elmozdítását is tartalmazó alkotmánymódosítás kihirdetéséről – ebben saját alkotmányos tehetetlenségét hangsúlyozta. A leköszönő elnök állítása szerint „tiszteletben tartja”, hogy a társadalom egy része helyesnek tartja az egyes „szereplők” eltávolítására irányuló rendelkezéseket.
“A bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, Magyarország jogállamiság helyreállítását célzó reformtörekvéseinek átfogó összefüggésében” - olvasható még a bizottsági válaszban, amely alapján a bizottság a módosítást, így a köztársasági elnök eltávolítását nem önmagában, hanem a Tisza párt által bejelentett és megkezdett jogállamisági reformfolyamat, alkotmányozás keretében értékeli.
A politikai elemző szerint az államfő mostani lépésénél sokkal egyszerűbb, tisztább és az elnöki intézményt megóvó magatartás lett volna, ha a választás utáni első percben lemond.
Miért fogjuk még sokáig emlegetni az isztambuli egyezményt, a szívhangrendeletet és az esemény után tablettát érintő bejelentését?
Azt mondta, az eljárásoktól nem fél, mert őt nem fogja a golyó.
