Alaptörvényi kötelezettségeinek tett eleget azzal, hogy aláírta a saját elmozdításáról is szóló alkotmánymódosítást Sulyok Tamás köztársasági elnök – legalábbis így érvel Sulyok Tamás az erről kiadott köztársasági elnöki határozatban.
Sulyok értékelése szerint a köztársasági elnök mozgástere rendkívül szűk: az Országgyűlésnek egyet nem értése esetén sem küldhet vissza elfogadott alkotmánymódosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig csak akkor fordulhat, ha a módosítás megalkotása során eljárási követelmények sérültek.
Sulyok ugyanakkor nehezményezi, hogy szerinte „a közbeszédet eluralta a verbális bűnbakkeresés, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetések egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy
egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak,
hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetőek, utasíthatóak, kényszeríthetőek”.
Sulyok Tamás és Magyar Péter Sulyok Tamás köztársasági elnök (j) és Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én.
MTI / Koszticsák Szilárd
Sulyok szerint ”egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselőkkel szemben szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”.
Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom
- írta Sulyok Tamás a határozatban.
“Látom és tapasztalom ugyanakkor azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás. A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat” - tette hozzá.
Próbálkozott, de nem maradt opciója
Sulyok Tamás július 18-án, nem sokkal az alkotmánymódosítás országgyűlési elfogadását követően videóüzenetet tett közzé arról, hogy aláírja a módosítást, amely azt követően megjelent a Magyar Közlönyben.
Az aggályai hangoztatásán kívül Sulyok amúgy lépéseket is tett, hogy megállítsa, lassítsa az elmozdítására irányuló szándékot. Magyarországra hívta és állásfoglalást kért a Velencei Bizottságtól, és bár az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete vizsgálódott is, véleményt eddig nem mondtak. Sulyok azzal is próbálkozott, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte, de a testület azt a jelzést küldte neki, hogy a 15-ből 7 tag kizáratta magát a döntésből, amivel ellehetetlenítették az ügy tárgyalását.
Végső soron megtehette volna, hogy nem írja alá a módosítást, de ez esetben az országgyűlés tiszás többsége alkotmánysértésre hivatkozva ún. megfosztási eljárást indított volna ellene, amelynek időtartamára Forsthoffer Ágnes házelnök vette volna át a jogköreit. Aki minden bizonnyal aláírta volna a módosítást.
