Alig néhány nappal bejelentésük után meg is hallgatta az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága a Tisza alkotmánybíró-jelöltjeit. Mi több, a parlamenti keddi ülésén a papírforma szerint meg is választja majd őket.
A Tisza Párt jelöltjei:
- Dr. Chronowski Nóra – egyetemi tanár, az MTA doktora, alkotmányjogász
- Dr. Ligeti Miklós – jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója, aki pályázott az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére is,
- Dr. Kovács András György – kúriai tanácselnök bíró, akiről jogerős ítélet mondta ki, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök jogellenesen függesztette fel két évre
- Dr. Orosz Árpád Gábor – a Kúria polgári kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, európai jogi szakjogász, 1993 óta Szegedi Tudományegyetem oktatója
- Dr. Szomora Zsolt – a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, egyetemi tanár.
Arról, hogy ők kik, és miért fontos a jelölésük, ebben a cikkünkben olvashatnak.
https://hvg.hu/itthon/20260911_felreallitas-elorelepes-ligeti-miklos-alkotmanybiro-jeloles-alkotmanybirosag
A Fidesz már korábban közölte, hogy nem vesz részt a jelölési folyamatban, ezért képviselői sem vettek részt az ülésen, az ellenzéket egyedüliként Apáti István, a Mi Hazánk képviselője alkotta az ülésen. A Mi Hazánk viszont állított külön jelölteket, őket is kedden hallgatják meg. Ők Bánovics Tamás jogász, Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezető, Laky-Takács Péter volt bíró, Pápai Ákos ügyvéd és Szmodis Jenő jogtudós.
Vissza lehet állítani a hitelességet?
A bemutatkozást Chronowski Nóra kezdte, aki rögtön kiemelte, hogy alkotmányjoggal foglalkozik 30 éve, Pécsen tanult, ahol alkotmánybírók is voltak a tanárai között. „Az alkotmány lámpás és kovász” – lámpás a jogalkotónak és kovász, mely áthatja a jogrendszert, foglalta össze hitvallását. Az Ab szerinte egy olyan testület, melytől elvárható, hogy erősödjön szakmai legitimációja. „Vitatkozó, érvelő közösségként képzelem el, mely hozzá tud járulni az alkotmányjogi dogmatika fejlődéséhez. Ez akkor valósul meg, ha a testület szakmai legitimációja is erősödik” – mondta.
Alkotmánybíróként egy törvény megsemmisítését a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené.
Kérdésekre válaszolva azt mondta, számára a legfontosabb elvek, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog, valamint az, hogy Magyarország független és demokratikus jogállam. A Fidesz távolmaradása miatt Apáti István, a Mi Hazánk képviselője fel is tette a kérdést, hogy áll a jelölt az azonos neműek házasságához és örökbefogadásához, valamint a migrációhoz, és a képviselők mandátumkorlátozásához.
HVG / Fazekas István
Chronowski szerint Magyarországnak védenie kell a család intézményét, a gyermekek jogait pedig az alkotmány a legnagyobb értékként ismeri. Mint mondta, ebből le kell vonni a következtetést, hogy minden gyermek legjobb érdeke, hogy családban nevelkedjen, ezért a családok között nem lehet hátrányos különböztetést tenni.
„A gyermekek jogaira figyelemmel fontos, hogy minden család egyenjogú legyen, ne legyen az egyik jogilag teljes, a másik pedig nem család. A gyerekeknek az érzelmi fejlődéshez arra van szüksége, hogy ne különböztessék meg őket az iskolában, mert másfajta összetételű családból jönnek, mint a többség” – mondta.
A 12 éves cikluskorlátot „elgondolkoztatónak” nevezte egy alkotmányjogász számára, amit az alkotmányozás folyamatában meg kell majd vitatni, és kockázatai is vannak.
Chronowski Nóra
HVG / Fazekas István
Ligeti Miklós követte a sorban, aki ironikusan meg is jegyezte, hogy két hete – az NVVH jelölti meghallgatásán – már volt alkalma bemutatkozni. Azt ugyan elismerte, hogy nem tipikus alkotmánybírói életút áll mögötte, de a hozzáadott értéke épp az tud lenni, hogy
a jog alulnézetből, a tereptapasztalatot szerzett abból, hogyan működik a jog a lövészárokharc során, amikor olyan ellenféllel állunk szemben, amely nem tartja tiszteletben a játékszabályokat. „Ezen a terepen edződtem meg az elmúlt 14 évben.”
Emellett kiemelte azt is, hogy mivel a vagyonvisszaszerzésnek is vannak alkotmányos vonzatai, ebben is sokat számít a tapasztalata.
https://hvg.hu/itthon/20260825_nemzeti-vagyonvisszaszerzesi-vagyonvedelmi-hivatal-elnokjeloltek-meghallgatasa
Később Apáti István kérdéseire annyit válaszolt, hogy „nehéz lenne Chronowski Nóra álláspontjától eltérő véleményt mondania”. Arra pedig, hogy mit tud ő hozzátenni az Ab munkájához, elmondta, bőven volt szerencséje jártasságot szerezni abban, hogy „a folyamatos jogszűkítésre játszó hatalommal szemben hogyan lehet sikerre vinni a jogérvényesítést”, ezt a látásmódot a panaszeljárásoknál is hasznosítani lehet. A feladat azonban ennél lényegesen nagyobb, hiszen rendszerváltás zajlik, és az Ab újjáépítését is meg kell kezdeni.
„Egy foglyul ejtett alkotmánybírósággal állunk szemben”, mely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött – mondta Ligeti, aki szerint vissza kell adni a testület méltóságát, és a kihívást is abban látja, hogy részt tudjon venni ebben a folyamatban.
Kovács András György, a Kúria tanácselnöke a két másik jelöltre reagálva azzal kezdte, ő az, aki középről nézi az alkotmányjogi kérdéseket. Három évtizede dolgozik az igazságszolgáltatásban, tanácselnök a kúrián, egyetemi karriert is épített, és ez a kettősség a gyakorlat és elmélet összekapcsolódása jellemezte. Kiemelte, hogy az évtizedek alatt tapasztalatot szerzett abban, hogyan kell a nemzetközi jogot, az európai uniós jogot és az alaptörvényt koherens egységben alkalmazni, enélkül nem lehet ítéletet hozni. Éppen ezért úgy gondolja, ezzel hozzá tud járulni az alkotmánybírósági munkához, ha megválasztják.
https://hvg.hu/360/20241218_kritika-velemenynyilvanitas-Kuria-eljaras-Kovacs-Andras-tanacselnok-Varga-Zs-Andras
„Olyan közjogász számára, mint én, nincs megtisztelőbb feladat annál, hogy a magyar alkotmányosság joggyakorlatát újjáélesztheti, továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy hosszú távon konszolidált demokratikus jogállam jöjjön létre Magyarországon” – fejezte be bemutatkozását.
Apáti István kérdésére határozott nemmel válaszolt arra, hogy bevonódott-e valaha a politikába, mint fogalmazott, bíróként sértés is, ha ilyen felmerül.
Kovács András György
HVG / Fazekas István
Bemutatkozott Orosz Árpád Gábor is, aki azzal kezdte, hogy több mint 40 évet töltött a jog szolgálatában. Ebből az egyik meghatározó szál a bíráskodás, szinte minden területen. „A pulpitust a 40 év alatt egyszer nem hagytam ott” – emelte ki, azzal együtt, hogy szinte mindig tanácsban ítélkezett. Ezt azért tartja fontosnak, mert „jó bírói döntés csak valós szakmai vitán alapulva működhet”. Azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.
Mint mondta, mindig nagy volt az érdeklődése a bírósági igazgatás és szervezet iránt, és különösen büszke az OBT-tagságára, utóbbi már a kilencvenes években működött, valamint arra, hogy kétszer is beválasztották az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba. A harmadik meghatározó szál az életében az oktatás volt. Amikor megkeresték a jelöléssel, és átgondolta, hogy alkalmas-e, akkor elsőként azt vizsgálta meg, hogy független-e. Jelölését pedig nem jutalomnak, hanem kihívásnak éli meg. Emellett úgy gondolja, hogy hiteles személyekkel az európai és a hazai bizalom is visszanyerhető az Ab-n.
Orosz Árpád Gábor
HVG / Fazekas István
Utolsó jelöltként Szomora Zsolt kapott szót, aki 2003-ben szerzett jogász diplomát, az egyetemi szférából érkezik. A gyakorló jogászi szférával való kapcsolattartás mindig az érdeklődése középpontjában állt. Szomora büntetőjogász, saját bevallása szerint „németes iskolázottságú”, munkájában mindig meghatározóak voltak alkotmányos szempontok.
Fontosnak tartja, hogy szakjogászok is legyenek az Alkotmánybíróságon, mert felülről nézni akkor lehet az egyes szakterületeket, ha azoknak a működését értik és meg tudják beszélni.
„Feltétlen híve vagyok az alkotmányos párbeszédnek” – mondta, amit azzal magyarázott, hogy a konfliktusalapú logikának, ami az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek. Kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy egy Ab-döntésben politikai szempontok nem szabad, hogy megjelenjenek.
Szomora Zsolt
HVG / Fazekas István
A Tisza jelöltjei meghallgatásuk után nem nyilatkoztak a sajtónak, a bizottság ezután a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjeit hallgatja meg, majd ezután szavaz.
Nyitóképünkön Ligeti Miklós és Kovács András György. Fotó: HVG / Fazekas István
