Öt új alkotmánybírót is választ az Országgyűlés kedden, de a Tisza-frakció biztos befutónak tekinthető öt jelöltje közül a legélénkebb közéleti érdeklődést Ligeti Miklós váltotta ki. Még csak nem is azért, mert a megüresedő alkotmánybírói pozíciókra kandidáló jogtudósok közül kétségkívül a 12 éve a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként dolgozó Ligeti a legismertebb a szélesebb közvélemény számára. Hanem azért, mert ő is pályázatott nemrég a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetésére, de alulmaradt a végül elnöknek választott Unger Annával szemben, alkotmánybíró-jelölése pedig beindította a találgatásokat, konteókat a kommentelők közt.
Magyar Péter az öt jelöltet ismertetve közölte, a Tisza olyan jelölteket javasol alkotmánybírónak, akik megfelelnek nemcsak az Alaptörvény előírásainak, de minden szakmai követelménynek. Arról is írt, hogy az utóbbi hetekben „számos kiváló jogásszal" egyeztettek, a kiválasztásnál pedig ezeket a szempontokat mérlegelték: feddhetetlenség, integritás, függetlenség és valódi szakmai teljesítmény. A miniszterelnök azt is jelezte: figyelemmel voltak arra is, hogy „valamennyi jogterületet lefedjenek a jelöltek: alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog és alapjogok”. Az öt jelölt, akiket a keddi parlamenti szavazás előtt, hétfőn hallgat meg és enged tovább az Országgyűlés szakbizottsága:
- Dr. Chronowski Nóra – egyetemi tanár, az MTA doktora, alkotmányjogász
- Dr. Ligeti Miklós – jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója, aki pályázott az NVVH vezetésére is
- Dr. Kovács András György – kúriai tanácselnök bíró, akiről jogerős ítélet mondta ki, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök jogellenesen függesztette fel két évre
- Dr. Orosz Árpád Gábor – a Kúria polgári kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, európai jogi szakjogász, 1993 óta Szegedi Tudományegyetem oktatója
- Dr. Szomora Zsolt – a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, egyetemi tanár.
Dr. Chronowski Nóra, Dr. Ligeti Miklós, Dr. Szomora Zsolt, Dr. Kovács András György és Dr. Orosz Árpád Gábor
Facebook / Hatala-Orosz Csaba
Ligeti Miklós a HVG-nek nem kommentálta a jelölését, ám megtették ezt mások. Korábban az oktatási miniszter jelölése, később az államfőválasztás körüli Polgár Judit-fiaskó, majd éppen a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének kiválasztási folyamata is megmutatta: fontos személyi kérdések könnyen válhatnak rizikós, megosztó témává a politikai térben – és a kommentmezőkben is. Ezek az esetek arra is figyelmeztetnek: átgondolandó, hogy a Tisza döntéshozóinak, illetve Magyar Péternek mennyire kell figyelembe venni ilyen személyi kérdésekben a választói visszajelzéseket, igényeket. Azok pedig bőven akadtak: csak Magyarnak a jelölteket bejelentő Facebook-posztja alatt van több ezer komment. Íme néhány:
- Ligeti Miklós? Őt az elszámoltatásnál, vagyonvisszaszerzésnél kellene inkább használni.
- Ligeti Miklós így kikerül a korrupciós ügyek vizsgálatából! Ez így NEM helyes!
- Ligeti Miklós legfőbb ügyésznek jobb lenne. Nem alkotmány bírónak!
- Jó lista ez, de azért Ligeti Miklós akkor is alkalmasabb jelölt volt az NVVH élére.
- Ligeti Miklós a korrupció felderítésében vérprofi, kár lenne elvesztegetni az aktivitását, a bűn üldözésének legmegfelelőbb emberét (főűgyésznek javasolnám) egy ilyen elméleti jogászkodási őrlőmalomban!
Ahogy a fent idézett kommentekből is látszik, sokan – köztük számos Tisza-szavazó is – elsősorban az NVVH élén látták volna szívesen Ligetit, de ha már nem így alakult, akkor arra számítottak, hogy legalább az elszámoltatás szempontjából szintén kulcsfontosságú posztra, legfőbb ügyésznek nevezhetik ki. A lehetséges legfőbbügyész-jelöltek HVG-hez eljutott névsorában szerepelt is Ligeti neve. Még úgy is, hogy az a másik opció sem lett elvarrva egyértelműen, hogy Ligeti kaphat-e valamilyen szerepet az NVVH-nál, ha már elnök nem lett, és elnökhelyettes sem lehet. Érdekesség amúgy, hogy Ligeti ügyészi múlt nélkül legfőbb ügyész simán lehet, de az NVVH elnökhelyettese nem.
https://hvg.hu/360/20260909_legfobb-ugyesz-casting-parizs-uj-vezeto-valasztas-baka-andras-probatetel-orszaggyules-ebx
A kommentelők egy részében már az a konteó is megfogalmazódott, hogy Ligetit – miután nem lett a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke, és a neve felmerült ugyan legfőbbügyész-jelöltként, de hivatalosan még nem nevezte meg jelöltjét Baka András köztársasági elnök – direkt jelöli a Tisza alkotmánybírónak, mert „el akarják dugni" a 15 tagú, elméleti jogi profilú testületbe, ahelyett, hogy a NER-es visszaéléseket feltáró, a felelősségre vonást előkészítő gyakorlati munkát végezhetné. Egyesek szerint egyenesen azért, hogy a Tisza-kormány esetleges visszaéléseit ne tudja feltárni majd. Mások azt látják a jelölésbe, hogy az Ab-s jelölés gesztus Ligetinek, illetve az őt pozícióba látni kívánó tiszásoknak.
Fontos tudni, hogy a legfőbb ügyészi pozícióról nem Magyar Péter dönt, a jelölés a köztársasági elnök jogköre, ő pedig jelezte, hogy politikai szereplőkkel nem egyeztet. Még akkor sem, ha a legfőbb ügyész megválasztásához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ami pedig az alkotmánybíró-jelölés egyfajta büntetés-jellegét sejtető elméletet illeti, Magyar aligha jelentette volna be az öt nevet úgy, hogy ők maguk bele ne egyeztek volna. Főleg, hogy a jelöltek megválasztása innentől lényegében biztosra vehető, hiszen a Fidesz bojkottálja a folyamatot, a Mi Hazánk pedig egyszer már megbukott Schiffer András amúgy is szimbolikus jelölésével.
A Mi Hazánk is megtette tétjeit
Sajátos matematikai logikával a Mi Hazánk öt alkotmánybíró jelöjét is bejelentette, mondván: ők úgy számolnak, hogy a ciklusban eddig választásra kiírt hat alkotmánybírói helynek csak a kétharmadát töltsék be a Tisza jelöltjei, s mivel most az ellenzéki oldalról csak a Mi Hazánk jelölt a határidőig, a maradék két posztra ajánlottak öt személyt: dr. Bánovics Tamás jogászt, dr. Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezetőt, dr. Laky-Takács Péter volt bírót, dr. Pápai Ákos ügyvédet és dr. Szmodis Jenő jogtudóst.
Ahogy arra Jámbor András volt képviselő is felhívta a figyelmet, több szempontból is téves az az állítás, hogy Ligeti félreállítása lenne, ha alkotmánybírónak választják. Szerinte főleg azért, mert az Alkotmánybíróság nem egy hatáskör nélküli, bólogató gittegylet, amelynek sokan láthatták a NER időszakában, hanem a közjogiság legfontosabb kontrollja – még ha ehhez a megfelelő jogosultságai egy részét, amit korábban a Fidesz-kétharmad megcsonkított vagy elvett, vissza is kell adnia a jogalkotónak. Ennek első lépései megtörténtek a 17. Alaptörvény-módosítással, az ebből fakadó személycserékkel – ami már elkezdődött a Hende Csabát leváltó Sonnevend Pál megválasztásával –, a további jogszabályi változtatásokkal, és azzal a jól látható politikai iránnyal, miszerint
a Tisza hajlandó az önkorlátozásra is azzal, hogy az Alkotmánybíróság elnökét immár a bírák maguk választhatnák ki, nem a parlamenti többség, a bírák mandátuma pedig 12-ről 9 évre csökken, miközben a testület visszakapja jogát arra is, hogy normakontrollt folytathasson le költségvetési és adóügyekben.
Jámbor úgy véli, Ligeti jelölése békejobb azoknak, akik az NVVH vezetőjeként látták volna őt inkább, szerinte a párt azt akarja üzenni, nincs bajuk Ligetivel, sőt „a Tisza éppen a saját maga feletti kontrollt, a demokráciát megvédő pozíciókat tölti fel hozzá nem lojális emberekkel”. Hasonlóan látja a helyzetet Dull Szabolcs politikai elemző is, amikor kifejti, „sokan Ligetire az elszámoltatás kizárólagos biztosítékaként tekintenek, és ebben a narratívában értelmezik félreállításként az alkotmánybírói pozíciót, pedig alkotmánybíróként sokkal nagyobb hatással lehet az elszámoltatás menetére és gyorsaságára, mint egy civil szervezet jogi igazgatójaként.” Hozzáteszi: nem az eljentéktelenített Ab-ból kell kiindulni.
Ligeti Miklós
HVG / Cabrera Martin
Az öt új bírónak azonban nem egyszerre kezdődik a mandátuma a keddi megválasztásuk után. Az Alkotmánybíróságon azután üresedett meg 5+1 szék, hogy a tiszás többség júliusban megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely a korábbi 70 éves életkori határt állította vissza – ezt előzőleg Polt Péter kinevezhetősége miatt törölte el a Fidesz-kétharmad. Emiatt szűnik meg Polt mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán megbízatása. Novemberben pedig ettől függetlenül lejár Czine Ágnes mandátuma, így az ő helyére is kell más. A Hende-Sonnevend cserére pedig az Alaptörvény-módosítás egy járulékos joghatása miatt volt szükség nemrég.
Bár sokan Ligeti nevére kapják fel a fejüket, a Tisza többi jelöltje is ismert és elismert név, a legtöbbjüket lelkesedéssel fogadták az őket ismerő jogászok. Közéjük tartozik Chronowski Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora is, akinek egyik kutatási területe az alkotmányjog. A Közjogi Szemle szakmai folyóirat főszerkesztője, számos cikket publikált és podcastokban is szerepel. A Válasz Online-on például májusban írt arról, hogy kétlépcsősen képzeli el az alkotmányozást, az Ügyvéd Podcastban pedig azt mondta, a NER azért nem demokrácia, mert kiszámíthatatlan volt, és sokakat ért alaptalan joghátrány. Ugyanitt bírálta a kormányfői cikluskorlátot is.
Sokak számára ismerős lehet a másik alkotmánybíró-jelölt, Kovács András kúriai tanácselnök bíró, közigazgatási jogász neve is, miután jogerős ítélet mondta ki, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök jogellenesen függesztette fel. A HVG írt róla először, hogy támadások indultak ellene, miután tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Ennek közlését Varga Zs. András előbb megtiltotta, majd több eljárás is indult vele szemben. A per tavaly különös módon ért véget, miután a kúriai bíró jogerősen megnyerte azt, a Kúria nyomásgyakorlásra hivatkozva állt el felülvizsgálati kérelmétől.
https://hvg.hu/itthon/20251118_Nyomasgyakorlas-Kuria-Varga-Zs-Andras-torvenysertoen-fuggesztette-fel-Kovacs-Andras-tanacselnokot
Kovács András 23 éve bíró, szakterülete a versenyjog, munkájának része, hogy hatóságokat vizsgál felül, nagy hazai és multinacionális cégek, kiemelt jelentőségű ügyeiben számos esetben hozott ítéleteket. Korábban sem félt nyíltan elmondani a véleményét az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben, például Handó Tünde korábbi tervét az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról úgy értékelte, hogy „Magyarországon nincs jogállam”. A helyzet iróniája, hogy ha megválasztják, együtt fognak dolgozni az Alkotmánybíróságon, ahova Handót 2019-ben választotta meg az Országgyűlés fideszes többége.
A másik alkotmánybíró-jelölt, Orosz Árpád Gábor ma már nyugdíjas, de korábban a Kúrián volt a Polgári Kollégium vezetője. Ő a legidősebb a jelöltek között, 1983-ban diplomázott. Alapítója volt a Magyar Bírói Egyesületnek. Sulyok Tamás államfő tavaly márciusban évtizedes szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrenddel tüntette ki. Vele és Görög Márta igazságügyi miniszterrel együtt Szegedről érkezik Szomora Zsolt alkotmánybíró-jelölt is, aki a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, egyetemi tanár, akinek kutatómunkája fókuszában a büntetőjog alkotmányos vonatkozásai állnak.
Már a most bejelentett tagokkal lecserélt, új összetételű Alkotmánybíróságnak kell döntenie egy, a Tisza-többség és a Magyar-kormány számára fontos és szimbolikus témában. Ugyanis még alkotmánybírósági tárgyalásra vár a Fidesz beadványa, amely az korábban befagyasztott, de a Magyarék által „megszerzettként” már bejelentett több milliárd eurónyi forrás tényleges hazahozatalát befolyásolja. Jelzésértékű, hogy a nyáron az eredeti összetételű testület is visszautasította az ellenzéki képviselők beadványát a kekvák megszüntetése ellen. Később a Fidesz további három panaszindítványát is lesöpörték, mire az ellenzék tiszás önkényt és megfélemlítést emlegetett.
https://hvg.hu/itthon/20260702_a-kozlonybol-tudtak-meg-az-alkotmanybirok-hogy-megsem-koltoznek-beton-marvany-palotaba-a-varba
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely
