Visszavonta felülvizsgálati kérelmét a Kúria abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András intézkedésével szemben. A döntés meglehetősen váratlan volt, a kedd délelőtt kezdődött kúriai tárgyaláson jelentette be az alperes Kúria képviselője, aki nyomásgyakorlásra is hivatkozott. Hogy ezzel pontosan mire gondolt, sem a nagy érdeklődés mellett tartott tárgyaláson, sem a Kúria közleményéből nem derült ki. Ebben egész pontosan „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra” hivatkoztak.
Megkérdeztük a Kúriát, pontosan milyen nyomásgyakorlásra gondoltak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A kérelem visszavonása azt jelenti, hogy a Kúria nem hozott határozatot az ügyben. Így a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítélete maradt hatályban, mely azt mondta ki, hogy Varga Zs. András törvénysértően függesztette fel Kovács Andrást tanácselnöki pozíciójából.
Koncentrált támadássorozat
Kovács András tanácsát, mely a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkezett, korábban az ügyelosztási rend módosítása ürügyével oszlatták fel. A kúriai tanácselnök erről szóló szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.
A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, majd Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult. Először integritássértés miatt jártak el ellene, majd fegyelmi szankcióval is sújtották, 2024 novemberében pedig két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából. Mint arra a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztetett, ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót is.
https://hvg.hu/360/20241218_kritika-velemenynyilvanitas-Kuria-eljaras-Kovacs-Andras-tanacselnok-Varga-Zs-Andras
A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.
A felfüggesztett tanácselnök ezután munkaügyi pert indított. A Fővárosi Törvényszék már a márciusi elsőfokú ítéletében kimondta, hogy Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani a bírót, és ugyanerre a következtetésre jutott másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Vajas Sándor bíró vezette tanácsa is, mely még az elsőfokú ítéletnél is határozottabban kiállt a bírói függetlenség védelme mellett.
Mint arra a Helsinki Bizottság is rámutatott, a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: „a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.
Fontos üzenet a bíráknak
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje – aki Kovács András képviseletét is ellátta – a keddi kúriai tárgyalás után úgy fogalmazott, abból a szempontból mindenképpen elégedett, hogy kiderült, jelenleg bírósági vezető igazgatási jogkörben nem mozdíthat el sem bírósági vezetőt, sem bírót a pozíciójából.
Kovács András kúriai bíró és Tóth Balázs ügyvéd a tárgyalás után.
HVG
Ugyanakkor úgy vélte, jobb lett volna, ha a kérdés végére a pontot a Kúria teszi ki, így ugyanis hasonló esetekben nem lehet azt mondani, hogy van kúriai precedens.
Fontos visszaigazolás és megerősítés a most ítélkező bíróknak, hogy nem kell azt mérlegelniük, hogy ha adott esetben egy bírósági vezetőnek nem tetsző döntést hoznak, annak az lesz a következménye, hogy kiveszik őket a bíráskodásból
– tette hozzá.
A nyomásgyakorlásra való hivatkozást rossz üzenetnek nevezte, véleménye szerint ha lett volna bármilyen nyomásgyakorlás, akkor annak egy olyan bírói szervezetnek, mint a Kúriának, ellen kell tudni állni. Ha pedig lett volna ilyen, és emiatt nem születhet megfelelő döntés, akkor nagyon rossz állapotban lenne az igazságszolgáltatás – vélte Tóth.
A Kúria szerint érdemben nyertek
A Kúria már idézett közleményében ennek ellentmondva azt írta, Kovács András munkaügyi perét a Kúria „érdemben már első fokon megnyerte”. Álláspontjuk szerint „a felperes abban az esetben kérhetné a tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását, amennyiben megfosztották volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. A bíróság ezért a felperes keresetét ebben a vonatkozásban elutasította, amit a felperes önálló jogorvoslattal nem támadott, az jogerőre emelkedett. A per jogorvoslati szakaszában másodlagos jogi kérdések pontosítása volt az eljárás tárgya” – írták.
