A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok korlátozhassák a dohányboltok éjszakai nyitvatartását. A trafikosok szövetsége ugyanakkor tart attól, hogy egy ilyen szabályozási modell hosszú távon az ellátási hálózat széttöredezéséhez vezetne – értesült a 24.hu.
A lap felidézte: a belvárosi kerületek polgármesterei még augusztus végén adtak ki közös közleményt arról, hogy a kormány elfogadta több kezdeményezésüket, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága. A Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi, Soproni Tamás terézvárosi és Tóth József angyalföldi polgármester által aláírt állásfoglalásban kitértek arra is: a belügyminiszter támogatja, hogy az önkormányzatok valódi hatósági jogköröket kaphatnak a Nemzeti Dohányboltok működésének szabályozására, és már zajlik az erről szóló előterjesztés előkészítése.
Bár a kereskedelmi törvény főszabály szerint lehetőséget ad a kerületi önkormányzatoknak az üzletek 22 és 6 óra közötti nyitvatartásának helyi szabályozására, a nemzeti dohányboltok működését speciális, országos szabályok rendezik, így a kerületek nem rendelkeznek olyan hatáskörrel, amellyel egyszerűen éjszakai zárásra kötelezhetnék a trafikokat.
A kerületek közlése szerint a gond nagyjából mindenhol ugyanaz: az utcai italozás, a lakókban félelmet keltő csoportosulás és hangoskodás, a rendszeres szemetelés, az erőszakos viselkedés, valamint a közterületi vizelés – mindezek pedig hozzájárulnak a lakosság biztonságérzetének romlásához. Pontos számot nem tudtak közölni arra vonatkozóan, hogy hány dohányboltra vonatkozhat egy esetleges éjjeli korlátozás, de legalább két tucat trafikról lehet szó. A lap úgy tudja,
a jogszabály-módosítást kezdeményező önkormányzatok alapvetően nem a dohányboltok éjszakai bezárásán gondolkoznak, hanem abban, hogy ne lehessen ezekben az egységekben alkoholt venni éjjelente.
A lap érdeklődésére a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közölte: a kormány minden esetben arra törekszik, hogy a helyi közösségek több beleszólást kapjanak az életkörülményeiket befolyásoló kérdésekbe. A hatékonyabb érdekérvényesítésnek pedig a tárca szerint alkalmas eszköze lehet a települési önkormányzatok jogosítványainak megerősítése, a dohánykereskedelemre vonatkozó szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálata során így ennek lehetőségét is vizsgálják. Hogy mikor születhet döntés a kérdésben, azt viszont nem árulták el.
Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) elnöke a 24.hu érdeklődésére elmondta, megértik fővárosi kerületek polgármestereinek aggályait, ugyanakkor úgy látják, hogy egy ilyen jogkör telepítése az önkormányzatokhoz alapvetően megbontaná azt az egységes, kiszámítható szabályozási rendszert, amely eddig garantálta az ellátási lánc stabil működését.
„Egyes esetekben a kiskereskedő így nem tudja majd, hogy melyik előírásnak kell megfelelnie: a koncessziós szerződésnek vagy az önkormányzati szabályozásnak” – magyarázta. Szerintük továbbá fennáll a veszélye annak, hogy amennyiben a fogyasztók nem találnak nyitva tartó üzletet, akkor a keresett termékeket szervezett bűnözői csoportok által működtetett feketepiaci forrásból szerzik be.
Az Országgyűlés egyébként éppen a múlt héten szavazta meg a dohánytermékek jövedéki adójának az emelését. Magyar Péter miniszterelnök már szeptember elején arról beszélt, hogy megszüntetik a kaszinó- és dohánykoncessziókat felügyelő hatóságot, valamint közölte: ő személy szerint államosítaná a dohánytermékek kiskereskedelmi árusítását.
https://hvg.hu/itthon/20260915_parlament-dohanytermekek-jovedeki-ado-emeles
Nyitókép: HVG / Bábel Vilmos
