Az elmúlt hónapokban megemelkedett az aszódi javítóintézetből szököttek aránya az intézmény egyik nevelőtanára szerint. Raffai Zoltán a Népszavának arról beszélt, hogy bár évtizedek óta 10 százalék körüli a szökések aránya, december óta a neveltek nagyjából 30 százaléka távozik engedély nélkül. A szakember megjegyezte, azt egyelőre nem tudják, hogy miért nőtt ilyen nagy arányban a szökések száma.
Az intézményben ugyancsak kihívást okoz, hogy tavaly év vége óta 50 százalékkal nőtt az ellátottak száma, a korábbi 60 helyett most 90 fiatal él itt, hiszen a Szőlő utcai javítóintézet bezárásával az ott ellátott fiatalok egy része is Aszódra került. Mindeközben a munkavállalók egy része, nagyjából 10 százalék végleg vagy ideiglenesen távozott a javítóintézetből. „Sok pedagógus végzettségű dolgozó nem tudta elviselni azt, hogy a szociális szektor után a parancselven működő büntetés-végrehajtáshoz kerültek” – mondta Raffai.
A Szőlő utcai botrányra ugyanis még a Fidesz-kormány adta azt a politikai választ, hogy a javítóintézetek felügyeletét a büntetés-végrehajtás feladatkörébe vonta, októbertől viszont ismét a gyermekvédelmi rendszer részének számítanak majd.
Több mint fél évvel a Szőlő utcai javítóintézet bezárása után bejutottunk az azóta kiürített, bontásra váró épületegyüttesbe. Egy egykori nevelővel, Pávits Juliusszal jártuk végig az igazgatói irodát és hálószobát, a gyerekek lakóhelyiségeit és az udvart, miközben elmesélte, hogyan működött az intézet Juhász Péter Pál, majd Kovács-Buna Károly vezetése alatt, és mit gondol arról, hogy a botrány kirobbanása után a kormány bűnözőként kezdett beszélni az ott élő fiatalokról.
„Nem volt jó az előző kormány kommunikációja, amely bűnözőnek állította be az összes javítóintézetben élő gyereket, de a jelenlegi álláspont sem feltétlenül igaz arról, hogy ezek a gyerekek csak egy kicsit rosszak” – fogalmazott Raffai. Hozzátette: nem lehet sablonszerű, azonos álláspontot megfogalmazni, mert minden gyerek sorsa egyéni, és a viselkedésük sem azonos, ehhez pedig speciális szakértelemre van szükség.
A távozó munkavállalókat pótolni nem lehet egyik napról a másikra, mert bár vannak jelentkezők a helyükre, a felvételi folyamat a pszichológiai és kifogástalan életvitel vizsgálattal együtt legalább négy hónapot vesz igénybe. Aki ezeken pozitív elbírálást kap, még nem lesz teljes értékű nevelő, oktató, hiszen hosszú, legalább egyéves tapasztalat kell az önálló munkavégzéshez.
Kétszáz oldalas jelentésben mutatta be a Tisza-kormány a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáit. A Diagnózis című dokumentumról Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárt kérdeztük. Mikorra csökkenhet jelentősen a szakellátásban élő gyerekek száma? Mi az, amivel elégedetlen az újonnan felállt minisztériumban, és hogy látja, mennyire fontos a mai magyar társadalomban a gyerekvédelem ügye? Interjú.
Nyitóképünkön a Szőlő utcai javítóintézet. Fotó: HVG / Cabrera Martin
