Vizsgálatot indított a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) „a nyomkövetésen alapuló elektronikus házi őrizeti rendszer alkalmazásával történő adatkezelés jogszerűsége tárgyában” – értesült a HVG. A NAIH azt derítené ki, hogy a tavaly nyáron az elektronikus lábbilincseket leváltó új, okosórás nyomkövető rendszer adatkezelése és adatbiztonsága megfelelő-e.
A HVG birtokába került, a vizsgálat elrendeléséről szóló, szeptember 28-i NAIH-levél egy bejelentés nyomán íródott. A bejelentés – amelyet a korábbi rendszert szállító cég képviselője tett – azt vetette fel, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság által jelenleg működtetett, nyomkövetésen alapuló elektronikus házi őrizeti rendszerrel (EHÖR) összefüggő adatkezelés nem biztos, hogy jogszerűen folyik.
A bejelentő szerint a kínai gyártmányú okosórákon alapuló rendszer kommunikációja titkosítás nélkül működik, a rendszer információbiztonsága pedig se nem korszerű, se nem felel meg a hazai jogszabályi előírásoknak. A bejelentő szakmai álláspontja, hogy a rendszer bevezetése óta fennáll az a valós veszély, hogy szenzitív adatok – azok hibás kezelése miatt – illetéktelen kezekbe kerülnek, ezért sürgetett vizsgálatot.
Ez a nyomkövetős okosóra váltotta fel tavaly az elektronikus lábbilincset a terhelteknél
Reviczky Zsolt
Az adatvédelmi hatóság a bejelentés alapján indokoltnak látta, hogy hivatalból hatósági vizsgálatot indítson. Ez még csak nemrég kezdődött, így egyelőre eredménye sincs, továbbá az sem biztos, hogy az eljárás végül hiányosságot, hibás adatkezelést vagy jogsértést állapít majd meg, mindenesetre a NAIH most minden részletre kiterjedően ellenőrzi adatkezelési és adatbiztonsági szempontból a rendszert.
A HVG iparági értesülései szerint súlyos, adatvédelmi és jogi problémát felvető aggály merült fel a rendszernél, ezek gyanúját kell a NAIH-nak most tisztázni. Az egyik, hogy az okosórás rendszer valamilyen felhőben – vagy abban is – működik,
a felhőalapú adattárolás során pedig a nyomkövetőt használók adatai kijutnak az országból – éppen ezért ez a magyar szabályozás szerint nem megengedett.
A másik tisztázandó kérdés, hogy a rendszer titkosított adattovábbítást végez-e. A régi rendszerrel szemben ugyanis követelmény volt, hogy a nyomkövetők és a szerver közötti adatáramlás titkosított legyen, ami a kezelt szenzitív személyes adatok miatt fontos. A kínai okosórák viszont a bejelentő szerint nem is támogatják a titkosítást, így illetéktelenek számára hozzáférhetővé válhatnak a továbbított személyes adatok.
A rendőrség ezen a térképen követi az órák viselőinek mozgását
Facebook / BM Rendészeti Államtitkárság
Az ügy előzménye, hogy a rendőrség korábbi partnere régóta üzemeltette panaszmentesen a régi, lábbilincses rendszert, amikor 2023-ban nyílt közbeszerzésen elnyert a feladatra egy 2029-ig szóló, 27 milliárdos keretszerződést, ám az ORFK ezt nem hívta le. Ehelyett egy alternatív rendszerre szerződött titokban mással – ez üzemel most. A régi partner megkerülése miatt nyomozás is folyik.
Az új rendszerről a HVG már többször írt. A tender ezúttal már titkosított volt, és a rendőrség még az új partner nevét sem akarta elárulni, de lapunk kiderítette, hogy arról az NT Sys Kft.-ről van szó, amely a déli határzár érzékelő- és megfigyelőeszközeit szervizeli és tartja karban, továbbá ők szállították a hármas határszakasz AI-támogatott hőkamerás rendszerét is.
Érdekesség, hogy a közelmúltig a vállalkozás a honlapján is reklámozta AEYE NT-01 néven a nyomkövetős okosórát, saját fejlesztésként. Október elejére a honlap megújult, az okosórás aloldal már nem elérhető, viszont utalnak két év saját fejlesztés eredményeként AEYE SYS néven egy nyomkövetési ökoszisztémára, amelynek már van működő része, és itt említik a rendvédelmi és büntetés-végrehajtási felügyeletet.
https://hvg.hu/360/20250617_elektromos-nyomkoveto-helyett-okosora-kinai-labbilincs-jogserto-beszerzes
A HVG a NAIH-vizsgálat miatt kérdéseket küldött a rendőrségnek, választ kérve a fent említett adatbiztonsági, adatkezelési aggályokra is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk visszajelzést az ORFK-től. Ami az új okosórás rendszer részleteit illeti, arról a HVG közérdekű adatigénylésére már tavaly sem árult elszinte semmit a rendőrség arra hivatkozva, hogy a szerződés adatai nem nyilvánosak.
Azért a kevés válasz, amit tavaly kaptunk, igazolta a HVG értesülését, miszerint az okosóra magyar lokalizációját és a rendőrség Tevékenység-irányítási Központjainak riasztási-felügyeleti rendszerével összekapcsolást biztosító szoftvert külön le kellett fejleszteni, és ebben részt vett az állami IdomSoft Zrt., amely a választási informatikai rendszertől a Digitális Állampolgárság Programig sok mindent fejlesztett már.
Az Idomsoft fejlesztette továbbá a rendőrség NOVA Személyi Felügyeleti Rendszerét, ahová a nyomkövetők adatai is befutnak, ám ezt a rendszert már régebben használják, nem a lábbilincs–okosóra cseréhez kötődik. Ami az új nyomkövető órákat illeti, tavaly – több hónap éles üzem után – kérdésünkre az ORFK azt közölte, nincs adatuk arról, hány nyomkövetőt próbáltak eltávolítani, megrongálni. Ez azért volt már akkor is
furcsa, mert a rongálással járó jogosulatlan levételt, az ilyen próbálkozást elvileg riasztással „jutalmazza” a rendszer, a riasztás pedig befut a NOVA rendszerbe.
Az órához a terhelteknek adott használati útmutató
HVG
A riasztási rendszer adatkezelése körül amúgy is nagy a ködösítés. A Belügyminisztérium tavaly júniusi bejelentése alapján a rendszer a bevezetése óta megbízhatóan működik, ám a HVG-hez ezzel ellentétes hírek jutottak el, ezért rákérdeztünk, hány téves riasztás és ezzel járó járőrkiküldés történt. A válasz szerint ilyen adatgyűjtést nem végez a NOVA Személy Felügyeleti Rendszer (SZFR).
Eszerint a rendőrségnek fogalma sincs arról, hányszor történt szökési kísérlet vagy hány téves riasztás volt, pedig ezek aránya a rendszer megbízhatóságáról is sokat elárulna.
Érdemi választ tavaly nem kaptunk arra a kérdésünkre sem, hogy a NOVA SZFR a nyomkövetővel ellátott terheltek adatait mennyi ideig tárolja, illetve visszamenőleg meddig érhetők el ezzel kapcsolatos historikus adatok akár ebben, akár más rendszerben. Pedig biztos, hogy a NOVA SZFR tárol adatokat, hiszen törvényi előírás „a kényszerintézkedések ellenőrzés szempontjából releváns adatainak” nyilvántartása.
https://hvg.hu/360/20250922_rendorseg-uj-nyomkoveto-rendszer-titkok-kodosites
A szabályok megsértésének dokumentálása azért is (lenne) fontos, mert a kijelölt tartózkodási hely elhagyása büntetéssel jár, ezért bizonyítani kell, ha ilyesmi történt. A rendőrség válaszaiból azonban úgy tűnik, ilyen adatgyűjtést nem végeznek. Így viszont nehéz lehet szankcionálni a bűnügyi felügyelet szabályainak megsértését, ami a rendőri ellenőrzésen túl rendbírsággal vagy akár letartóztatással is járhat.
A rendszer pontossága emiatt is kulcskérdés, de a HVG úgy tudja, a nyomkövetős kínai okosórák az 5G mobilhálózat paramétereit, vagyis a GPS-helymeghatározásnál kevésbé pontos adatot mutató, a mobil bázisállomások adatain alapuló térképet használják. Ráadásul a hozzánk eljutott felhasználói információk alapján a helyadatok továbbítása sem folyamatos, hanem időszakos. Így fordulhatott elő, hogy
több esetben a felügyelet alatt állók a számukra kijelölt zónát elhagyták anélkül, hogy az azonnali riasztást vagy rendőri intézkedést vont volna maga után.
A beszámolók alapján úgy tűnik, hogy az eszköz 400 négyzetméteres területen belüli jelet biztosít, tehát adott esetben a terhelt, aki az otthonát sem hagyhatná el, a szomszédba vagy akár a sarki boltba is gond nélkül átmehet – főleg két időszakos jeltovábbítás között. A nem folyamatos vagy alacsony pontosságú helymeghatározás miatt lehetséges, hogy a szabályszegést csak késleltetve vagy egyáltalán nem észlelik,
ez közbiztonsági és eljárásjogi kockázatot jelent, mivel így a hatóság nem tudja garantálni a személyi szabadság korlátozásának tényleges betartását.
Az esetleges felhőalapú adattárolás kockázata emellett csak a kisebbik gond.
Kiknek kell nyomkövető, és miért?
A tavaly beszerzett 3000 darab okosórás nyomkövető eszközt fele-fele arányban kapta meg a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás. Mindkét szervnek nagy számban vannak ugyanis olyan „ügyfelei”, akiket korábban lábbilinccsel, most pedig már okosórával tartanak elektronikus pórázon.
A korábban házi őrizetként, illetve a lakhelyelhagyási tilalomként ismert, ma már összefoglalóan bűnügyi felügyeletnek hívott kényszerintézkedés nem a büntetés része, hanem a személyi szabadságot korlátozó egyfajta megelőző intézkedés, amely a teljes szabadságelvonással járó letartóztatás alternatívája. Ez elrendelhető még a nyomozás során is, például a szökés vagy elrejtőzés megakadályozására, vagy a vádemelést követően a tárgyalás idején is. Az elektronikus nyomkövetést akkor alkalmazzák, ha a terhelt mozgásának szigorúbb felügyelete indokolt. Ilyenkor ez lehet meghatározott helyen – jellemzően a terhelt lakhelyén, otthonában – tartózkodás, vagy lehet egy meghatározott terület elhagyásának tilalma, amikor például Budapest közigazgatási területét nem lehet elhagyni, de a városon belül szabad a mozgás.
Ezekben az esetekben a rendőrség helyez fel elektronikus nyomkövetőt, de a büntetés-végrehajtásban is alkalmazzák, például akkor, amikor a rabokat hazaengedik eltávozásra, vagy amikor külső helyszínen dolgoznak, és emiatt elhagyják az őrzött bv-intézetet. További alkalmazási terület a reintegrációs őrizet, amikor az elítéltet a szabadulás előtt fél-egy évvel hosszabb-rövidebb időre rendszeresen hazaengedik annak érdekében, hogy a társadalomba való visszatérés sikeres legyen. Van, aki a büntetése hátralévő részét, akár az utolsó 10 hónapot is az otthonában töltheti így, miközben a nyomkövetővel ellenőrzik.
A korábban házi őrizetként, illetve a lakhelyelhagyási tilalomként ismert, ma már összefoglalóan bűnügyi felügyeletnek hívott kényszerintézkedés nem a büntetés része, hanem a személyi szabadságot korlátozó egyfajta megelőző intézkedés, amely a teljes szabadságelvonással járó letartóztatás alternatívája. Ez elrendelhető még a nyomozás során is, például a szökés vagy elrejtőzés megakadályozására, vagy a vádemelést követően a tárgyalás idején is. Az elektronikus nyomkövetést akkor alkalmazzák, ha a terhelt mozgásának szigorúbb felügyelete indokolt. Ilyenkor ez lehet meghatározott helyen – jellemzően a terhelt lakhelyén, otthonában – tartózkodás, vagy lehet egy meghatározott terület elhagyásának tilalma, amikor például Budapest közigazgatási területét nem lehet elhagyni, de a városon belül szabad a mozgás.
Ezekben az esetekben a rendőrség helyez fel elektronikus nyomkövetőt, de a büntetés-végrehajtásban is alkalmazzák, például akkor, amikor a rabokat hazaengedik eltávozásra, vagy amikor külső helyszínen dolgoznak, és emiatt elhagyják az őrzött bv-intézetet. További alkalmazási terület a reintegrációs őrizet, amikor az elítéltet a szabadulás előtt fél-egy évvel hosszabb-rövidebb időre rendszeresen hazaengedik annak érdekében, hogy a társadalomba való visszatérés sikeres legyen. Van, aki a büntetése hátralévő részét, akár az utolsó 10 hónapot is az otthonában töltheti így, miközben a nyomkövetővel ellenőrzik.
Nyitóképünkön a nyomkövetős okosóra. Fotó: HVG
