Velkey György László, a Külügyminisztérium államtitkára a Facebook-oldalán bírálta a Fidesz és a KDNP politikusait, amiért nem támogatták a gyermekék helyzetét segítő javaslatukat. „Szigorú gyermekvédelmi törvényt fogadtunk el: keményebben lépünk fel a káros, életkoruknak nem megfelelő tartalmak ellen, gondoskodunk arról, hogy a kórházban rekedt gyermekek helyzete sürgősen rendeződjön. És az ellenzék vajon miért nem támogatta ezt? Ennyit ér a sokat hangoztatott gyermekvédelem, amikor valódi döntéseket kell hozni?” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
A javaslatot az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 51 nem ellenében fogadta el.
A KDNP-s képviselők tegnap délután, a törvény zárószavazása előtt egy nappal – a parlament honlapjára felkerült dokumentum alapján – törvénymódosító javaslatot nyújtottak be.
Az egyik változtatás azt célozná, hogy közterületen ne lehessen elhelyezni olyan hirdetést vagy bármilyen kommunikációs terméket, amely alkalmas a gyerekek „testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan káros befolyásolására, különösen indokolatlan félelem, szorongás vagy pszichés megterhelés kiváltásával”.
Ennek alapján valószínűleg tilos lenne azoknak a háborúval riogató plakátoknak vagy videóknak a közzététele is, amelyekkel idén tavasszal próbálta meggyőzni választóit a Fidesz–KDNP.
Szintet lépett a háborús riogatás a családapa kivégzését ábrázoló AI-videóval. Hogyan hat a gyerekekre a családbarát kormány legújabb kampányfogása? Mit tehet a szülő a négy éve tartó háborús pszichózis közepette a gyerekéért, és mit válaszoljon, ha azt kérdezi tőle: apát is be fogják-e sorozni?
A törvénymódosító javaslat alapján a KDNP-s politikusok – köztük például Latorcai Csaba és Rétvári Bence – azt is javasolják, hogy a digitális eszközök esetében jelezzék a forgalmazók, nem ajánlott a használat 6 éves kor alatt.
A módosítás szó szerint így hangzik: „Az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a tévéberendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR-headsetek és az okosórák (a továbbiakban együtt: digitális eszköz) értékesítése során a forgalmazó köteles – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – a »6 éves korig a használata nem ajánlott!« szöveget jól látható helyen közzétenni.”
Azt is javasolják, hogy „a magas kockázatú platformokat üzemeltető szolgáltatóknak” megfelelő életkor-ellenőrzési rendszert kellene működtetniük a 16. életévüket be nem töltött személyek védelme érdekében. „Az életkor-azonosítás céljából biztosítaniuk kell, hogy az online platformokhoz a 13. életévét be nem töltött személyek ne, a 16. életévét betöltött személyek pedig csak korlátozottan férhessenek hozzá. Az életkor-ellenőrzés során kizárólag a szükséges személyes adatok kezelhetők” – áll a javaslatban.
Előírnák azt is, hogy
- kiskorúak felhasználói fiókjait alapértelmezetten privátabbá kell tenni, és meg kell akadályozni, hogy ismeretlen fiókok gyermekekkel kapcsolatba lépjenek; emellett szükséges
- az ajánlórendszerek módosítása annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy a kiskorúak illegális vagy káros tartalmakkal találkozzanak;
- a túlzott mértékű használathoz hozzájáruló alapértelmezett funkciók letiltása;
- az online platformokba integrált AI-csevegőbotokkal kapcsolatos biztosítékok bevezetése; valamint
- a moderálási és jelentéstételi eszközök javítása.
A digitális felnőttkor bevezetésével védenék az egyre inkább a képernyők előtt élő és szenvedő kiskorúakat egy új uniós törvényjavaslat beterjesztői. A tagállamok miniszterei júniusban tárgyalhatnak arról, hogy az EU bizonyos funkciók letiltásával, kötelező életkor-azonosítás és szülői ellenőrzés előírásával álljon bele a digitális gyermekvédelembe.
Nyitókép: AFP