Az Európai Unió világelsővé válna a gyerekek közösségimédia-használatának megakadályozásában egy új, Brüsszelben köröztetett javaslat értelmében. A Politico birtokába került dokumentum szerint görög–spanyol–francia javaslat született az egész Unióra érvényes „digitális felnőttkor” meghatározására. Ennek lényege, hogy az új korhatár – vagyis 16 éves kor – alatt csak szülői engedéllyel lehessen közösségi oldalakra bejelentkezni.

A javaslatról június elején tárgyalhatnak az Unió digitális ügyekért felelős miniszterei, az Unió soros elnökségére készülő Dánia pedig elszántnak tűnik az ügy támogatására. A francia államfő, Emmanuel Macron egy éve úgy fogalmazott, hogy „vissza kell szereznünk az irányítást gyermekeink és a tinédzserek élete felett Európában”, aminek eszköze szerinte az, hogy legkorábban 15 éves korban határozzák meg a „digitális felnőttkor” küszöbét. (Franciaországban egyébként már 2023-ban elfogadtak intézkedéseket a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének blokkolására, bár ezek teljes körű végrehajtása azóta is várat magára.)

A kiskorúak online ártalmaktól és kockázatoktól való védelme „európai szintű kollektív fellépést igényel” – idézi a lap a javaslatot, amit csütörtökön már a többi tagállamnak is megküldtek a beterjesztők.

A probléma, hogy a fiatalok mind több időt töltenek a telefonképernyők előtt, és társas életük is egyre inkább az online térbe csúszik át, világszerte aggodalmat kelt az utóbbi években. Sőt, egy frissen közölt nemzetközi felmérés szerint még a fiataloknak is majdnem fele (47 százaléka) szívesebben élne egy közösségi oldalak nélküli világban. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 16–21 évesek 70 százaléka rosszabbul érzi magát, miután valamelyik virtuális fórumon időt töltött, az algoritmusok addiktív hatására azonban így is egyre több időt töltenek online felületeken, és egyre jobban hatása alá kerülnek a felhasználókról hamis képet sugalló virtuális identitásoknak.

Nem csoda, hogy a probléma világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, és számos országban a jogi szabályozás kérdése is napirenden van. Ausztráliában például az idei év végétől már senki sem regisztrálhat 16 éves kor alatt közösségi oldalakra. Floridában hasonló szabályozással 14 éves korig tiltják a regisztrációt, és Texasban is benyújtottak idén egy ilyen törvényjavaslatot, igaz, ott még heves vita folyik arról, hogy ez nem járna-e több ártalommal, mint előnnyel.

Itthon egyelőre csak azzal foglalkozott a kormány, hogy a kiskorúak figyelmét az iskolában ne tereljék el az appok, így vezették be az idei tanév kezdete előtt napokkal, hogy a közoktatási intézményekben a tanítás idejére elkobozzák a diákok mobilját. A váratlanul bedobott szabályozás szeptemberben nagy port vert fel, de hatása azóta még nem vált egyértelművé.

Bár abban széles körű konszenzus van, hogy a közösségi oldalak használata rontja a fiatal felhasználók jóllétét, és mentális egészségüknek is árthat, a tiltás ellenzői szerint pusztán a káros tartalmak nem kizárólag a közösségi oldalakon keresztül zúdulnak a gyerekekre. Ráadásul előbb vagy utóbb úgyis szembesülnek a közösségi oldalakkal, ezért hasznosabb lenne minél korábban kezdeni a digitális tudatosságra nevelést. Amerikában ezenkívül szabadságjogi vitákat is kivált egy ilyen tiltás, mert az életkor-ellenőrző alkalmazásoktól sokan a személyes adataikat féltik, illetve ellenzik, hogy a szülőktől az állam ragadja magához annak jogát, hogy gyerekeik milyen életkorig és milyen tartalmakat ne láthassanak.

Az új javaslat szerint az EU továbbmenne a minimális életkori küszöb előírásánál. Kötelező, beépített korellenőrzést és az eszközökre telepített szülői ellenőrző funkciót vezetne be. Az alkalmazások algoritmusokhoz hangolt funkcióit is korlátoznák: például az automatikus lejátszást, a személyre szabást és az előugró ablakokat, amelyek célja, hogy hosszabb ideig tartsák online a felhasználókat.

A dokumentum azt javasolja, hogy az életkor ellenőrzése az eszközök szintjén történjen, amit az olyan cégek, mint az Apple és a Google valószínűleg kifogásolnak majd. A platformok eszköz- vagy alkalmazásbolt-szintű megoldásokért lobbiznak, míg az alkalmazásboltok és operációs rendszerek szolgáltatói úgy érvelnek, hogy a megoldásoknak az eszközök szintjén kell megjelenniük – állítja a portál. A szabályozás támogatói szerint a vita miatt évekbe telhet, amíg az iparág érdemi lépéseket tesz. A Politico által megkeresett közösségimédia-platformok – a TikTok, a Meta, az X és a Google – egyike sem válaszolt a javaslattal kapcsolatos megjegyzésekre.