Újra elkészítette a petesejt-donáció engedélyezéséhez szükséges törvényjavaslatot az állami lombikintézetek szakmai irányításáért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI). Erről Várnagy Ákos, a HRI vezetője beszélt abban az interjúban, melyben a hazai lombikintézetek eredményességi mutatóiról is elárult részleteket.
https://www.youtube.com/watch?v=qhcwARqvS5I
A petesejt-adományozás engedélyezését évek óta várja a szakma. A meddőségi kezelésekkel foglalkozó szakemberek azzal is egyetértenek, hogy ennek hiánya az egyik ok, amiért a magyarországi lombikintézetek gyengébben szerepelnek az európai centrumoknál. Bár az Orbán-kormány tavaly egyszer már benyújtotta az engedélyezésről szóló törvényjavaslatot, annak megszavazását váratlanul elhalasztották, azóta nincs haladás a témában. Hogy ez miért történt, az máig nem derült ki, sem a közvélemény, sem pedig a szakma számára.
Most azonban még egyszer nekifutnak: a HRI újra elkészítette az engedélyezéshez szükséges javaslatot, és bár annak részletei egyelőre nem nyilvánosak, a célja egyértelmű.
„A petesejt-adományozást nem lehet kihagyni egy meddőségi ellátórendszer profiljából” – mondta Várnagy Ákos, aki szerint a teljes szakma mellettük áll. A petesejt-donáció mellett a HRI támogatná az embriók preimplantációs genetikai vizsgálatát is, ami röviden összefoglalva annyit jelent, hogy beültetés előtt megvizsgálnák az embriókat, nincs-e genetikai betegségük.
Ez egy megosztó beavatkozás, de mi soha senkire nem kényszerítünk rá olyan beavatkozást, amit esetleg az ő világnézete nem fogad el. De lehetőségként, akinek erre szüksége van, azt biztosítanunk kell
– mondta a HRI vezetője. Már csak azért is, mert a jövőben valószínűleg egyre több meddőséggel küzdő párnak lesz szüksége segítségre, így az centrumokon is egyre nagyobb lesz a teher. Ezek közül az egyik ok, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az az életkor, amikor a nők az első gyermeket vállalják, ez jelenleg átlagosan 29 és fél év. A HRI ezért edukációs tervet is készített, hogy akár már általános iskolában, vagy legkésőbb középiskolában megjelenjen az ezzel kapcsolatos edukáció, és a meddőségi eljárás megismerése. Erre Várnagy Ákos szerint azért is szükség van, hogy „ne fordulhasson elő, hogy valaki 40 éves korában szembesül azzal, hogy mennyire lecsökkentek a teherbeesési esélyei”.
Miért mások a centrumok eredményei?
A HRI nemrég – most először – nyilvánosságra hozta a magyarországi lombikintézetek eredményességi összehasonlítását. Ebből az derült ki, hogy bár az országos átlagok tavaly javultak, „az intézetek közötti szórás tetemes”, és több centrum jóval az országos átlag alatt teljesít.
https://hvg.hu/itthon/20260924_lombikkezelesek-eredmenyessege-intezeti-osszehasonlitas-magyarorszag
Az eltéréseket a HRI elemzésének készítői két forrásra vezetik vissza:
- az egyik, hogy egy intézetbe kik járnak, mennyire idősek, milyen az egészségi állapotuk és mi a meddőség oka. Ez nehezen kontrollálható adottság.
- a másikon már lehet változtatni. Ide tartozik az infrastruktúra, a labor felszereltsége, az épület állapota, az eszközpark kora, az alkalmazott technika vagy épp a személyzet tapasztalata és képzettsége.
A most közzétett videóban Várnagy Ákos elismerte, hogy 2024 január elseje, vagyis a humánreprodukciós regiszter bevezetése előtt lényegében semmilyen valid és értékelhető adatközlés nem volt, ami a központok a munkáját megbízhatóan jellemezhette volna. Az azóta szolgáltatott adatokból mostanra sikerült elkészíteni a centrumok összehasonlító elemzését. Ez nemcsak a transzparencia miatt fontos, hanem azért is, hogy az intézetek le tudják vonni a megfelelő következtetéseket a saját munkájukról. A centrumok éppen ezért egy részletes, szakmai elemzést is kapnak a saját munkafolyamataikról, így láthatják, melyek azok a napi szintű problémák, amin változtatni kellene. Azt azonban leszögezte, hogy a lista nem egy sorrend, az abban szereplő eredmények folyamatosan változnak.
Nagyon nehéz egy kevésbé jó eredményből még jobbat létrehozni, de ugyanolyan nehéz egy jó eredményt megtartani, ebben is tud segíteni az elemzés
– mondta Várnagy Ákos. A HRI vezetője azt is kiemelte, hogy a publikált adatokat a megfelelő kontextusban kell elemezni, a lombikcentrumok munkájában ugyanis nagyon sok eltérés van. Párhuzamként a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat említette, ahol az eltérő beteganyag miatt szintén nem lehet összehasonítani egy egynapos ellátást nyújtó kórház fertőzési adatait egy nagy egyetemi központ elfekvő osztályával.
Az viszont szerinte a meddőségi intézetek elemzéséből egyértelműen látszik, hogy az országos adatok emelkedő tendenciát mutatnak, az eredményesség pedig javul. Ennek egyik magyarázata a finanszírozási reform, vagyis az, hogy az állam olyan beavatkozásokat támogatnak, melyeknek a hatásfoka nagyobb. Az európai összehasonlításnak azonban korlátai is vannak: nemcsak azért, mert az utolsó ilyen adatszolgáltatás 2020-as, hanem azért is, mert az nagyon eltérő az Európai Unión belül, ráadásul sok olyan eljárást is alkalmaznak, amit Magyarországon nem.
