Hosszú évek várakozása után 2026. január elsejétől Magyarországon is elérhető lehet a petesejt-donáció – tudta meg a HVG. Az erről szóló törvényjavaslatot fideszes képviselők nyújtották be a parlamentnek, a jövő héten pedig már a népjóléti bizottság elé kerül.
Az egészségügyi törvényt módosító szöveget Selmeczi Gabriella, Bánki Erik, Hornung Ágnes, Kovács József, Mészáros Lajos, Pesti Imre és Szatmáry Kristóf jegyzi – mivel mindannyian a nagyobbik kormánypárt képviselői, a módosítás nyilvánvalóan a Fidesz szándékát jelzi. Az viszont, hogy a benyújtók között nem szerepel KDNP-s képviselő, megerősíti korábbi értesülésünket, miszerint eddig a kereszténydemokraták ellenállásán bukott el a teljes meddőségi szakma által támogatott javaslat.
Eddig nem járt pénz
Petesejt-donáció hivatalosan most is létezik Magyarországon, de csak altruista módon történhet, vagyis tilos érte pénzt elfogadni. Mivel ez is egy komoly hormonkezeléssel járó, egyes esetekben fájdalmas, altatásban végzett beavatkozás, önként és ingyen nagyon kevesen vállalkoznak rá. Magyarországgal ellentétben több uniós országban úgy oldották meg a problémát, hogy a donoroknak költségtérítést lehet fizetni az idejükért, utazásukért. Emiatt Magyarországról régóta nagyon sok pár fordul külföldi, főleg szlovák vagy cseh klinikákhoz, ahol ennek a megoldásnak köszönhetően régóta elérhető a donorlombik, mert az ott élő egyetemista nők közül sokan vállalkoznak petesejtdonornak.
Ezen változtatna most a magyar kormány, amely a törvénymódosítás szövege szerint a külföldi gyakorlatot másolta le, vagyis a donoroknak költségtérítést lehetne fizetni. A megtérített költségek között lehet az utazás, a vizsgálatokkal járó időráfordítás, a munkából való kiesés, de azt is
biztosítani kell, hogy a számszerűleg ki nem mutatható, az adományozással járó testi és lelki terhek is megtérítésre kerüljenek.
Ennek pontos részleteit később egy miniszteri rendelet fogja szabályozni, a megfogalmazás azonban elég nagy szabadságot ad majd a tárcának.
A magyar kormányzat dilemmája eddig az volt, hogyan oldják meg, hogy a donorok kapjanak ugyan költségtérítést, de az ne legyen se túl kevés, se túl sok, így elkerülve nemcsak a nehéz anyagi helyzetben lévő nők kizsákmányolását, hanem azt is, hogy valaki megélhetésként tekintsen az adományozásra.
Egy donortól négy gyerek
A módosítás azt is meghatározza, hogy az adományozott petesejtet engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak vagy ivarsejt kutatására jogosult kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani. Ez azt valószínűsíti, hogy az adományozott petesejtek leszívását is a lombikcentrumokban fogják elvégezni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ez később akár problémát is jelenthet, mert a hazai – államosított – meddőségi klinikák jelenleg is túlterheltek, és egyelőre kevés a területen dolgozó orvos és egészségügyi alkalmazott. Egy éve a Belügyminisztérium ismerte el, hogy míg hazánkban megközelítőleg 30 ezer beavatkozásra lenne szükség évente ahhoz, hogy a termékenységi zavarral küzdő párokat megfelelően el tudják látni, jelenleg ennek nagyjából felére képes csak a rendszer.
Ennél is érdekesebb, hogy a módosítások nemcsak a női, hanem a férfiivarsejtekre is vonatkoznak. Vagyis a jövőben spermiumot is lehet majd célzottan adományozni, erre eddig csak anonim módon volt lehetőség. Még fontosabb, hogy szintén mindkét nemre érvényes lesz az a szabályozás, hogy az egy donortól származó utódok száma nem haladhatja meg a négyet – ami nem reprodukciós eljárásonként, hanem összesen értendő.
Dániában egy spermadonortól 20-25 gyermek születését engedélyezik, a 67 milliós Franciaországban ugyanez a szám tíz, a 46 milliós Spanyolországban pedig csak hat. Magyarország eddig is kifejezetten szigorú volt: itt egy spermadonornak négy családban születhet gyermeke. A mértékegység azért a család, mert a testvérminta nem számít. Vagyis ha a négy családban ugyanattól a donortól összesen hat gyermek születik, az még legális.
Ezt szigorítják most tovább, amit forrásaink indokolatlannak és túlzottnak neveztek.
Kiemelték, hogy ha az új szabályozás négyben maximalizálja az utódok teljes számát, ha valaki gyermeke megszületése után 3-4 évvel szeretne neki ugyanattól a donortól testvért, már nem biztos, hogy sikerrel jár. Ráadásul Magyarországon nemcsak a férfiak nemzőképessége romlik folyamatosan, hanem az adományozók száma is nagyon alacsony, ezért félő, hogy egész egyszerűen nem lesz elég donor.
Nem ez volt mostanában az egyetlen nagy változás a magyarországi meddőségi szabályozásban, augusztusban az is meglepte a szakmát, hogy a kormány egyik napról a másikra lehetővé tette, hogy a nők egészségügyi indok nélkül is lefagyaszthassák a petesejtjeiket. Ilyen lehet akár az is, ha még nem találták meg a megfelelő párt a családalapításhoz, és attól félnek, hogy „kicsúsznak az időből”, azaz később természetes úton már nem esnek teherbe. A lefagyasztott petesejtet egy későbbi lombikkezelés során így viszont még felhasználhatják, azaz anyák lehetnek.
A Fidesz–KDNP-kormány régóta azért küzd, hogy a nők fiatalabb korban vállalják első gyermeküket, ennek érdekében számos családpolitikai intézkedést is bevezettek. A realitás azonban továbbra is az, hogy minden szándék ellenére nemcsak egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, hanem a családalapítás is későbbre tolódik. 1990-ben az átlagos életkor az első gyermek születésekor még 23 év volt, 2021-re viszont már 29.
Nincs tehát azon mit csodálkozni, hogy információink szerint a meddőségi ágazatban dolgozó szakemberek egységesen támogatták a petesejtfagyasztás elérhetővé tételét, sőt többen kifejezetten szorgalmazták azt. Információink szerint hasonlóan teljes volt az egyetértés a szakmában a petesejt-donációval kapcsolatban, melynek lehetőségét már jó ideje tárgyalták a döntéshozók. Erre utalt az is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár már a Magyar Kórházszövetség áprilisi konferenciáján arról beszélt, hamarosan második körben tárgyal a kérdésről az egyházakkal azért, hogy a magyar pároknak ne kelljen külföldre menni petesejtért.
Nyitókép: Lefagyasztott petesejtek. Fotó: Túry Gergely
