Három oltásmegtagadó katona állt a honvédelmi bizottság elé
A meghurcolt katonák ügyének kivizsgálása folyamatban van, ám még messze a rehabilitáció. A számtalan megválaszolatlan kérdés kivizsgálását fél évtizede hanyagolja a politika.
A Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság (HRB) kedd esti ülésén 6:2 arányban, egy tartózkodás mellett leszavazta a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt kirúgott és meghurcolt katonák rehabilitálásáról szóló határozati javaslatot, amelyet eredetileg Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője nyújtott be.
A testület szeptember 29-én már tárgyalta a javaslatot, és az ülésen az érintett katonák három szóvivője elő is adta, hogy milyen visszaéléseket tapasztaltak. A HRB azonban akkor Bakos Csaba bizottsági elnök javaslatára úgy határozott, hogy elnapolja el a szavazást, és előbb tájékozódik a Honvédelmi Minisztérium álláspontjáról.
Ez meg is történt: a bizottság zárt ülésen hallgatta meg Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi minisztert, aki a történtek idején vezérkari főnök volt, így duplán érintett az ügyben. Ennek ismeretében a tiszás többség egyöntetűen nemmel szavazott. A képviselők nem részletezték, hogy mi hangzott el zárt ajtók mögött, de többen utaltak arra, hogy őket meggyőzte Ruszin-Szendi.
A szavazás előtt – egyébként több esetben indokoltan – csupán jogtechnikai dolgokat kifogásoltak a bizottság kormánypárti tagjai. Például azt, hogy a javaslat nem definiálja a rehabilitáció fogalmát, részleteit. Azt javasolták Nováknak, hogy nyújtson be egy jogilag elfogadható irományt. Novák jelezte, hogy ezt meg fogja tenni, és felajánlotta, hogy közösen vagy akár nélküle is elkészíthetik.
Az ülés nyílt részén Novák azt mondta, hogy a tárcavezető nem adott konkrét választ arra, miért volt szükség ilyen bánásmódra, és hozzátette: úgy tűnik, továbbra is elzárkózik a rehabilitációtól.
A miniszter zárt ülésen azt nyilatkozta, hogy a kirúgott katonák visszatérhetnek egykori rendfokozatukba – állította Simicskó István KDNP-s alelnök, aki egyedüliként szavazott Novák mellett igennel. Ez újdonság Ruszin-Szendi eddigi kommunikációjához képest, jóllehet az ígéretnek egyelőre nincs látható jogi alapja.
Bár mostanra visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, az ügy ezzel nincs lezárva. A legtöbben rehabilitációt szeretnének. Jogi úton viszont annak ellenére sem sikerült orvosolni a sérelmeket, hogy – mint a HVG cikke részletesen bemutatja – bőven voltak problémák és visszaélések.
„Egyetlen más NATO-tag sem járt el ilyen durván a saját katonáival szemben”
Bár visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, akiket korábban azért tettek előbb parkolópályára, majd a seregen kívülre, mert elutasították a Covid-oltást, az ügy ezzel nincs lezárva. A legtöbben rehabilitációt szeretnének, és talán nem is alaptalanul. Jogi úton annak ellenére sem sikerült orvosolni a sérelmeket, hogy bőven van bizonyíték visszaélésre. Hogy van-e esély politikai megoldásra, az a parlamenti bizottság keddi ülésén dől el. Nehéz helyzetben van a kormánypárt, mert a mostani honvédelmi miniszterük korábbi döntéseiről kell ítéletet mondani.
Forrásaink szerint a 2021–2022-ben összesen mintegy 1200 katonát érintő ügynek két szabály volt a gyújtópontja. Az egyik: 2020 novemberétől egészen a kormányváltás utánig – először a világjárványra, majd az ukrajnai háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – a honvédek nem szerelhettek le egyoldalú döntéssel. A másik szabály pedig az volt, amely a Covid-járvány miatt 2021 végétől minden, az állami és önkormányzati szférában dolgozó személynek, így a honvédeknek is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást. A két előírás együttes alkalmazása lehetetlen helyzetet teremtett.
Az oltást megtagadó katonákat 2022 januárjától egyéves illetmény nélküli szabadságra küldték, utána pedig jó részüket nem engedték leszerelni a másik előírás miatt. Mindeközben pedig sokuk számára nem engedélyezték a másodállás vállalását. Az egyéves időszak után az érintetteknek megszűnt a jogviszonya.
