Nagyon régen nem volt már ilyen, hogy jelenleg nagyjából 30 milliárd forint pluszban van a főváros – mondta el Kiss Ambrus a városháza főigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Hozzátette: az október 1-jén megtartott, Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után több döntés már végigfutott, ennek köszönhető a jelenlegi helyzet.
A kormány átutalta a 120 milliárd forintos támogatást – illetve annak a főváros szolidaritási hozzájárulás-tartozásával csökkentett összeget, így jelenleg 25 milliárd forintja van a fővárosnak állampapírban és további 5 milliárd forint áll rendelkezésükre.
Ezért cserébe a főváros be fogja nyújtani a korábban ügyvédi letétbe helyezett dokumentumokat is, amelyekben kimondják: elállnak a szolidaritási hozzájárulás ügyében az elmúlt években indított perektől.
Mindez azt jelenti, hogy a 2023 óta a főváros és az állam között húzódó jogi és politikai vitának pont került a végére, 2026. december 31-ig Budapest minden tartozását rendezte az állam felé.
Még az FKT ülése után jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy az állam jövőre csökkenti a szolidaritási hozzájárulás mértékét, azóta már azt is tudjuk, hogy a teljes, ezen a címen beszedett összegnek mintegy 15 százalékát engedi el a kormány.
Kiss Ambrus a HVG kérdésére elmondta, azt még ők sem tudják egyelőre, hogy ez miként fog megoszlani a települések között. Felhívta rá a figyelmet, hogy az Kármán András pénzügyminiszter költségvetést bemutató prezentációjából is kiderült, nem az a terv, hogy minden érintett település terhét egységesen 15 százalékkal csökkentik, hanem majd településtípustól függően lesznek eltérések, de találgatni nem akart arra vonatkozóan, hogy ez, hogyan érinti a fővárost, hanem megvárná a költségvetés közzétételét „abban majd látjuk a pontos számokat”, fogalmazott.
Kiss Ambrus emellett gratulált a XV. kerületi önkormányzatnak a bíróság előtt aratott győzelméért és megjegyezte: sajnálja, hogy csak pár település, illetve kerület indított pert, mivel csak „a bátrak nyernek”, és ha anno többen tettek volna így, akkor még hamarabb lezárhatták volna az ezzel kapcsolatos vitákat.
Jövő áprilisban várható a változás a parkolásban
Az elmúlt hetekben lázban tartja a kerületi polgármestereket a parkolás átalakítása, ami szerint a főváros saját hatáskörbe vonná az üzemeltetést és a bevételeket. Kiss Ambrus ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg az Országgyűlésnél pattog a labda, mivel az önkormányzati, valamint a közúti közlekedésről szóló törvényt is módosítani kell ahhoz, hogy a parkolást átalakíthassák.
A főváros azzal számol, hogy ez 2027. április 1-vel léphet életbe, legkorábban ezt követően kerülhet a parkolás a fővároshoz. Ennek megfelelően a következő év még átmeneti lesz, az első három hónapban a kerületekben érvényes szabályok szerint indul el a parkolás. A lakossági kedvezményes parkolás rendszerét várhatóan csak 2028-tól fogja meghatározni a főváros, jövőre ez még a kerületi szabályok szerint történik majd.
Elkezdték az útalappal kapcsolatos munkát is, hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus. Elmondta, hogy az illetékes bizottság már elkezdte tárgyalni ennek az alapjait, ők jelenleg 10 milliárd forintos keretösszeggel számolnak jövőre. Mivel még csak tört évről lesz szó, ezért – bár reménykedik benne, hogy ennél több lehet majd a fővárosi üzemeltetésbe kerülő parkolás bevétele – jövőre ennyivel tudnak biztosan számolni.
A főigazgató elmondta azt is, hogy a BKK már elkezdte felmérni a kerületek útfelújítással kapcsolatos igényeit, illetve hangsúlyozta: nem csak az autók által használt útfelületeket tervezik fejleszteni, hanem a kerékpárosok és a gyalogosok által használt infrastruktúrát is.
Elmondta azt is, hogy a fővárosi a BKK alá szeretné szervezni a parkolást, ami a feladatot automatizáltan tudná ellátni, így lehet a rendszer nyereségesebb lehet, mint a mostani, kerületi üzemeltetésben.
A csúsztatás iskolapéldája Zugló szerint Karácsony parkolási matekja
Nyitókép: MTI / Bruzák Noémi
