Dübörög a konstruktív ellenzékiség.
A Magyar Orvosi Kamara tagfelvételi kérelmén háborodott fel Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő, korábbi egészségügyi államtitkár. A formanyomtatványon ugyanis a személyes adatoknál a jelentkező megjelölheti, hogy milyen nemű, és a válaszok között szerepel az „egyéb” lehetőség is. A jelentkezők nem kötelesek választ adni a kérdésre.
Kérdezem Hegedűs Zsolt miniszter urat, hogy miről maradtunk le? Hány nemet ismer el a Tisza-kormány? Melyek ezek? Urológus barátom érdeklődik, hogy lesz-e ennek valamiféle folyománya a szakmai irányelvek és protokollok terén is? Lehet-e egy nőnek pl. hererákja? Esetleg ez volt a magyar egészségügy legégetőbb problémája? Milyen hatásokat vár ettől az ágazatvezetés és a Kamara a betegellátás szempontjából?
– tette fel a kérdést Takács. Képviselőtársa, Németh Balázs úgy kommentálta az esetet, hogy „robog tovább a tiszás genderőrület”.
Jelen helyzetben a kérdés minden bizonnyal a jelentkező nemi identitására, nem pedig a biológiai nemére irányul – a kettő közötti különbséget a Fidesz évek óta látványosan nem hajlandó megérteni. Az „egyéb” kategória itt például jelenthet non-bináris nemi identitást, vagyis azt, amikor valaki se férfiként, se nőként nem azonosítja magát.
Többek között az egészségügyi ellátást nehezíti meg a transzneműek nem- és névváltoztatását ellehetetlenítő, civilek által évek óta kritizált 33-as paragrafus, hiszen az esetükben gyakran előfordul, hogy az irataikban szereplő nem, illetve név nem egyezik a megjelenésükkel, ami kiszolgáltatott helyzeteket eredményez egy-egy orvosi vizsgálat során. A transzneműek egészségügyi ellátásának nehézségeiről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben:
Letartóztatták azt a kiskunhalasi orvost, aki kulcsszerepet játszott a transzneműek magyarországi ellátásában. Olyan emberek maradtak így gyógyszer és segítség nélkül, akik egy hormonterápia közepén állnak, és életük végéig rászorulnak a készítményekre. Egykori pácienseivel beszélgettünk.
Azokban az országokban, ahol erre figyelnek az egészségügyben, hasonló kérdés szerepel a betegfelvételi lapokon, azzal a kiegészítéssel, hogy megkérdezik, a páciens nemi identitása azonos-e a születéskor meghatározott nemével. Így az emberi méltósága sem sérül, és az orvosszakmai szempontból releváns adatok is kiderülnek. Ennek a gyakorlatnak még a közelében sincs Magyarország, hiszen csak a kamarai tagfelvételi adatlapról beszélünk, nem pedig egy, az ellátás során alkalmazott dokumentumról.
A parlament szeptemberben fogadta el azt a javaslatot, amely visszaállítja az orvosok kötelező kamarai tagságát, amit még a Fidesz-kormány idején töröltek el. Az indoklás szerint „a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú egészségügyi ellátás alapvető feltétele az egészségügyi dolgozók szakmai önkormányzathoz való joga és függetlensége”.
Hegedűs Zsolt akkor még leendő egészségügyi miniszterként áprilisban megígérte, hogy visszaállítja a korábbi rendszert, és a jövőben csak az praktizálhat orvosként, aki tagja a kamarának.
Jövő nyár végére elkészülhet az az új adatbázis, amelyből pontosan kiderülhet, hogy hány orvos, hol és milyen szakvizsgával dolgozik Magyarországon, ilyen egységes nyilvántartás ugyanis nincs – mondta a HVG-nek a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter. Ezzel párhuzamosan a kamara elkezdte kidolgozni az új etikai kódexet is, amelybe egy sor, a nyilvánosság előtt eddig kevésbé ismert konfliktusos helyzet kezelése is bekerül.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
Megoldást kell találni arra, hogy a NER-es, jogellenes konstrukciók csúcsközreműködői részt vehessenek az ügyek feltárásában.
