Egyetlen szavazaton múlt, de fenntartja Ilaria Salis mentelmi jogát az Európai Parlament
A szavazás után óriási taps tört ki a teremben, egy képviselő Salisnak egy virágcsokrot is átadott.
A Mol már dolgozik azon, hogy a JANAF-on keresztül nem orosz eredetű kőolajat importálva tudjon üzemanyagot biztosítani az ország számára – mondta a Telexnek adott interjúban Orbán Anita külügyminiszter. Arra a kérdésre, lehetségesnek látja-e, hogy Magyarország a jövőben is hozzáférhessen az orosz földgázhoz, azt válaszolta:
Az Európai Unió egyértelmű határidőt adott az orosz földgáz kivezetésére, ez 2027 ősze.
A külügyminiszter szűkszavúan arra is kitért, hogy információi szerint szerb, orosz és magyar részről is erős szándék van arra, hogy a Mol december 11-ig felvásárolja a NIS szerb olajvállalat jelenleg a Gazprom tulajdonában lévő részesedését. Ez egyben az Egyesült Államok által az orosz vállalathoz köthető szervezetekre kivetett szankciók alól a szerbeknek adott mentesség határideje is.
Orbán Anita hangsúlyozta: Magyarország fajsúlyos elosztóközpont lehet mind földgáz, mind kőolaj szempontjából. „Nekünk van a legnagyobb tárolókapacitásunk, hat országgal van összeköttetésünk, el tudunk látni más országokat is, a kőolaj területén pedig a Mol szerepe meghatározó a térségben” – magyarázta.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy washingtoni látogatását – annak gyors és magas szintű megvalósulása okán – önmagában bizonyítékul tekinti arra, hogy az Egyesült Államok is szövetségesként és partnerként tekint a Tisza-kormányra és Magyarországra.
A találkozón – ahogy arról a HVG is beszámolt – két megállapodást írt alá Orbán Anita és amerikai kollégája, Marco Rubio. Az egyik az energetikai együttműködések fejlesztéséről szólt, a másik a terrorizmus – mégpedig a szélsőbaloldali terrorista szervezetek – elleni közös fellépés melletti elkötelezettséget rögzítette. Arra a kérdésre, hogy a dokumentum miért specifikusan a baloldali radikalizmussal foglalkozott, Orbán Anita kifejtette: ezt az amerikai fél kezdeményezte, és nem jelenti azt, hogy a magyar kormány a radikális szervezetek között ideológiájuk jobb- vagy baloldalisága szerint különbséget tenne. Mint mondta, újonnan megjelent konkrét radikális szervezetekre utalva szerepelt a baloldali kitétel a dokumentumban, de a két állam együttműködése eddig is ideológiákra tekintet nélkül minden radikális szervezetre érvényes volt.
A konkrét szervezet egyébként az Antifa Ost volt, amelynek a 2023-ban Magyarországon letartóztatott Ilaria Salis is tagja volt. Emlékezetes, hogy amikor két éve a magyar hatóságok az Európai Parlamenttől az antifasiszta aktivista mentelmi jogának felfüggesztését kérték, a Tisza EP-frakciója ezt nem támogatta. Orbán Anita erről szólva leszögezte: külügyminiszterként „nem érzi tisztének”, hogy egy két évvel korábbi EP-szavazásról nyilatkozzon. Arra sem adott egyértelmű választ, hogy a most aláírt szándéknyilatkozat fényében a Tisza-kormány a jövőben támogatná-e már Salis mentelmi jogának felfüggesztését.
Arra a felvetésre, hogy ezek szerint bizonyos kérdésekben a Tisza Párt is követi a Fidesz által követett politikát, például kész teljesíteni az amerikai kormány által elvárt költségvetés öt százalékát elérő védelmi költést, illetve szándéknyilatkozatot aláírni bizonyos baloldali szervezettel szemben, úgy felelt:
Vannak stratégiai érdekek, amelyek nem változnak kormányváltással, például az ország biztonsága.
Mivel ennek híre csak az interjú felvétele után – ugyanakkor megjelenése előtt – vált ismertté, a cikkben nem érintik a kormányváltás után a Magyar Külügyi Intézet élére kinevezett Feledy Botond hétfő éjszaka bejelentett azonnali elbocsátását.
Menesztették Feledy Botondot a Külügyi Intézet éléről, a Lázár János tárcájától kapott megbízásával volt gond
A Telex információi szerint az elemző cégének több mint 84 millió forintot fizetett az ÉKM.
