Letartóztatásban marad Matolcsy György
Olyan jeleket találtak, hogy valaki megpróbált bizonyítékokat megsemmisíteni – írta a Fővárosi Törvényszék Matolcsy György ügyéről.
Cikkünk frissül…
Két meghallgatást tervezett az MNB-s vizsgálóbizottság – hivatalosan az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság – csütörtöki ülésén: Matolcsy György volt jegybankelnökét, valamint az MNB jelenlegi vezetőjét, az Orbán-kormány volt pénzügyminiszterét, Varga Mihályét. Matolcsy György nem jelent meg, részint azért, mert éppen letartóztatásban van, másrészt, mint ügyvédje a testületnek küldött és az ülés elején felolvasott levelében kijelentette:
Matolcsy György az ellene folyamatban lévő eljárásra tekintettel, a hallgatáshoz és az önvád tilalmához kapcsolódó jogaival élve a nyilatkozattételt szóban és írásban is megtagadja, kizárólag zártkörűen, a nyilvánosság kizárásával lenne hajlandó a testület előtt nyilatkozni.
Emlékezetes, Matolcsyt és társait egy olyan ügyben gyanúsították meg, amely Matolcsy utolsó előtti MNB-elnöki munkanapjához köthető: 2025. február 28-án a jegybanki alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. és egy magántőkealap – a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap – szerződést kötött, amellyel a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot kiszervezték volna. Ezzel
az ügyben egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő befektetési alapkezelő tulajdonosi kontrolljának megszerzéséről volt szó.
Megjelent viszont Varga Mihály a testület előtt és ő nyilatkozott is. Csőszi Attila bizottsági elnök (Tisza) kérdésére, miszerint hozott-e magával jogi képviselőt, ő azzal kezdte mondandóját, hogy nem hozott, egyedül jött. Ezután nyilatkozatát az MNB-s alapítványok jogi természetéről szóló, az alapítványok gazdálkodásának ÁSZ általi ellenőrzését, valamint a jegybank függetlenségét biztosító jogszabályi környezet ismertetésével kezdte.
Varga arról is beszélt, szerinte az alapítványok eredeti célja helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak, a problémát nem az eredeti cél, hanem „a megvalósítás és a gyakorlat okozta”. Azt is felidézte, hogy a jegybanki törvény 2013-as módosítását nem az akkori kormányzat, hanem az MNB kezdeményezte. Megjegyezte: 2016. tavaszán semmi sem támasztott alá, hogy problémák lehetnek a jegybank intézményei, alapítványai körül.
Varga jelezte, hogy hivatalba lépése után viszont aztán több feljelentést tettek az MNB ingatlanjaival összefüggésben, továbbá kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását úgy, hogy ne lehessen alapítványa a jegybanknak, a meglévő pedig ne végezhessen akármilyen befektetési, vagyonkezelési tevékenységet. Közben az alapítvány vezetését is lecserélték, az új vezetés pedig több feljelentést is tett. Varga Mihály jelezte, hogy
vagyonmentési célú intézkedésekkel eddig máris 100 milliárd forintot mentettek meg, és további több százmilliárd forint fizetési kötelezettséget hárítottak el.
