Csalódott és tiltakozik a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), mert véleményük szerint a kormány a költségvetési törvényjavaslat kidolgozásakor ismét figyelmen kívül hagyta a bírói kar szakmai és érdekképviseleti szerveinek javaslatait. Közleményükben arra is figyelmeztettek, hogy az érdemi egyeztetések elmaradása és a tervezett illetményemelés végletesen kettészakítja a bírósági szervezetet.
A kormány nemrég terjesztette be a költségvetés tervezetét, amely alapján a bírói illetményalap 2027-ben 824 350 forint lesz. Ez az összeg tavaly 716 830 forint volt, tehát 15 százalékos emelést jelent.
Ez szerepelt egyébként még abban a négyoldalú megállapodásban, melyet botrányos körülmények között kötött meg az Orbán-kormány igazságügyi minisztériuma a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács vezetőivel. Utóbbi később érvénytelenítette a megállapodást, majd Magyarországon addig példátlan módon a bírák is utcára vonultak.
A MABIE közleményében szintén emlékeztetett a négyoldalú megállapodásra, annak elfogadásakor kerültek ki ugyanis az egységes illetményrendszerből Varga Zs. András Kúria-elnök kezdeményezésére a Kúria bírái, ami elindította a „bírósági szintek közötti jövedelmi olló drasztikus szétnyílását”. A kúriai bírák európai szinten is méltó bérezésben részesültek, míg ez az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák esetében nem valósult meg – írták.
Emlékezetes, hogy Varga Zs. András elhíresült újévi köszöntőjében ekkor írta azt, hogy a kiemelt bánásmódot „nem ingyen kapták” a kormánytól.
A MABIE úgy látja, hogy a 2025-re és 2026-ra elfogadott illetményalap-emelés az alsóbb bíróságokon dolgozóknak minimális lélegzetvételnyi lehetőséget biztosított, de a 2027-re tervezett is csupán gyógyír a bajra, és a rendszerszintű problémákat ezek a módosítások nem oldották meg. Ráadásul a helyzet véleményük szerint csak romlani fog, a költségvetési törvényjavaslatban előirányzott „mechanikus” illetményalap emelés ugyanis még tovább szélesíti a kúriai és az alsóbb bírósági kollégák jövedelme közötti szakadékot.
A bírói szervezet idén júniusban küldte meg Görög Márta igazságügyi miniszternek a bírák arányos jövedelmét és az inflációt követő valorizációt biztosító béremelési javaslatát. Erre azonban állításuk szerint a mai napig semmilyen érdemi válasz nem érkezett.
Ráadásul Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is megtette javaslatát. Ő azt indítványozta, hogy a bírói illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó munkabér 1,5-szerese legyen, valorizációs szorzó alkalmazásával. Emellett indítványozta az alsóbb bíróságok beosztási pótlékának emelését is, a bírák fizetése ugyanis az illetményalapból és pótlékokból tevődik össze. Az OBH elnökének indítványát támogatta az Országos Bírói Tanács is.
Ez azért különösen fontos, mert a törvény szerint – a bírói függetlenség érdekében – az OBH javaslata mindig módosítás nélkül kerül be a költségvetés tervezetébe, átírni csak egyéni képviselői indítvánnyal lehet. A jelek szerint azonban ez most nem történt meg.
A MABIE egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „kormányzat részéről mindezt teljes hallgatás követte”, pedig az OBH javaslatát a bírósági érdekképviseleti szervek is egyöntetűen támogatták.
„A bírói kar véleményét közvetítve a MABIE szükségesnek tartja, hogy az OBH Elnöke által előterjesztett és általunk is támogatott költségvetési javaslatot módosítás nélkül fogadja el a Parlament” – írták. Hozzátéve, hogy a Magyarországon szolgálatot teljesítő 2700 bíróból több mint 1000 kollégát tömörítő MABIE reméli, hogy „a döntéshozatali mechanizmus megváltozik, és a kormányzat nem zárkózik el a szakmai javaslatok, érvek elől, és a mindkét fél számára elfogadható megoldások keresésétől”.
A bírói illetményalap és az ehhez kapcsolódó pótlékok évek óta vita tárgyát képezik a rendkívül forráshiányos igazságügyben. A bírák, különösen a fővárosban nagyon régóta panaszkodnak hatalmas leterheltségre és rossz munkakörülményekre, melyek azóta sem változtak.
Az ítélkezés minőségére is hatással lehet egyes bíróságok túlterheltsége, van, ahol átlagosan majd 140 ügyet visz egyszerre egy bíró. A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat, akik erőn felül teljesítve tartják életben hivatalukat. Sokan úgy érzik, a bírósági vezetők is cserbenhagyták őket.
Ráadásul sokan attól félnek, hogy a kormány által ígért elszámoltatás és a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal eljárása miatt szinte kezelhetetlen mennyiségű ügy fog zúdulni a rendszerre. A HVG-nek többen hangsúlyozták azt is, hogy az ígért 15 százalék már régen elinflálódott, és egyáltalán nem érinti a túlórákat, márpedig sok bíró hétvégén, és gyakran éjszaka is dolgozik, annyi ügye van.
És nemcsak a bírók, hanem az igazságügyi alkalmazottak, például a jegyzők helyzete sem javult sokat. Bár a négyoldalú megállapodás nekik nagyobb emelést jelentett, de a fizetésük olyan tragikus volt, hogy ezzel együtt még mindig gyakran küzdenek megélhetési gondokkal és hagyják el a pályát, ami az ítélkezésre is hatással van.
Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés. A bírósági alkalmazottak béremelése 8-9 milliárd forintba kerülne, de a kormány csak ígérget.