Tiltakoznak a bírák, mert a kormány új költségvetési tervezete megint figyelmen kívül hagyta a fizetési javaslatukat

Az OBH elnökének indítványát a törvény szerint módosítás nélkül bele kellett volna írni a költségvetési tervezetbe, de ez – hiába volt kormányváltás – idén sem történt meg. A kormány 15 százalékos illetményalap-emelése a Magyar Bírói Egyesület szerint az érdemi egyeztetések elmaradása és a tervezett illetményalap emelés végletesen kettészakítják a bírósági szervezetet.

Csalódott és tiltakozik a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), mert véleményük szerint a kormány a költségvetési törvényjavaslat kidolgozásakor ismét figyelmen kívül hagyta a bírói kar szakmai és érdekképviseleti szerveinek javaslatait. Közleményükben arra is figyelmeztettek, hogy az érdemi egyeztetések elmaradása és a tervezett illetményemelés végletesen kettészakítja a bírósági szervezetet.

A kormány nemrég terjesztette be a költségvetés tervezetét, amely alapján a bírói illetményalap 2027-ben 824 350 forint lesz. Ez az összeg tavaly 716 830 forint volt, tehát 15 százalékos emelést jelent.

Ez szerepelt egyébként még abban a négyoldalú megállapodásban, melyet botrányos körülmények között kötött meg az Orbán-kormány igazságügyi minisztériuma a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács vezetőivel. Utóbbi később érvénytelenítette a megállapodást, majd Magyarországon addig példátlan módon a bírák is utcára vonultak.

A MABIE közleményében szintén emlékeztetett a négyoldalú megállapodásra, annak elfogadásakor kerültek ki ugyanis az egységes illetményrendszerből Varga Zs. András Kúria-elnök kezdeményezésére a Kúria bírái, ami elindította a „bírósági szintek közötti jövedelmi olló drasztikus szétnyílását”. A kúriai bírák európai szinten is méltó bérezésben részesültek, míg ez az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák esetében nem valósult meg – írták.

Emlékezetes, hogy Varga Zs. András elhíresült újévi köszöntőjében ekkor írta azt, hogy a kiemelt bánásmódot „nem ingyen kapták” a kormánytól.

A MABIE úgy látja, hogy a 2025-re és 2026-ra elfogadott illetményalap-emelés az alsóbb bíróságokon dolgozóknak minimális lélegzetvételnyi lehetőséget biztosított, de a 2027-re tervezett is csupán gyógyír a bajra, és a rendszerszintű problémákat ezek a módosítások nem oldották meg. Ráadásul a helyzet véleményük szerint csak romlani fog, a költségvetési törvényjavaslatban előirányzott „mechanikus” illetményalap emelés ugyanis még tovább szélesíti a kúriai és az alsóbb bírósági kollégák jövedelme közötti szakadékot.

A bírói szervezet idén júniusban küldte meg Görög Márta igazságügyi miniszternek a bírák arányos jövedelmét és az inflációt követő valorizációt biztosító béremelési javaslatát. Erre azonban állításuk szerint a mai napig semmilyen érdemi válasz nem érkezett.

Ráadásul Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is megtette javaslatát. Ő azt indítványozta, hogy a bírói illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, nemzetgazdasági havi átlagos bruttó munkabér 1,5-szerese legyen, valorizációs szorzó alkalmazásával. Emellett indítványozta az alsóbb bíróságok beosztási pótlékának emelését is, a bírák fizetése ugyanis az illetményalapból és pótlékokból tevődik össze. Az OBH elnökének indítványát támogatta az Országos Bírói Tanács is.

Ez azért különösen fontos, mert a törvény szerint – a bírói függetlenség érdekében – az OBH javaslata mindig módosítás nélkül kerül be a költségvetés tervezetébe, átírni csak egyéni képviselői indítvánnyal lehet. A jelek szerint azonban ez most nem történt meg.

A MABIE egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „kormányzat részéről mindezt teljes hallgatás követte”, pedig az OBH javaslatát a bírósági érdekképviseleti szervek is egyöntetűen támogatták.

„A bírói kar véleményét közvetítve a MABIE szükségesnek tartja, hogy az OBH Elnöke által előterjesztett és általunk is támogatott költségvetési javaslatot módosítás nélkül fogadja el a Parlament” – írták. Hozzátéve, hogy a Magyarországon szolgálatot teljesítő 2700 bíróból több mint 1000 kollégát tömörítő MABIE reméli, hogy „a döntéshozatali mechanizmus megváltozik, és a kormányzat nem zárkózik el a szakmai javaslatok, érvek elől, és a mindkét fél számára elfogadható megoldások keresésétől”.

A bírói illetményalap és az ehhez kapcsolódó pótlékok évek óta vita tárgyát képezik a rendkívül forráshiányos igazságügyben. A bírák, különösen a fővárosban nagyon régóta panaszkodnak hatalmas leterheltségre és rossz munkakörülményekre, melyek azóta sem változtak.

Ráadásul sokan attól félnek, hogy a kormány által ígért elszámoltatás és a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal eljárása miatt szinte kezelhetetlen mennyiségű ügy fog zúdulni a rendszerre. A HVG-nek többen hangsúlyozták azt is, hogy az ígért 15 százalék már régen elinflálódott, és egyáltalán nem érinti a túlórákat, márpedig sok bíró hétvégén, és gyakran éjszaka is dolgozik, annyi ügye van.

És nemcsak a bírók, hanem az igazságügyi alkalmazottak, például a jegyzők helyzete sem javult sokat. Bár a négyoldalú megállapodás nekik nagyobb emelést jelentett, de a fizetésük olyan tragikus volt, hogy ezzel együtt még mindig gyakran küzdenek megélhetési gondokkal és hagyják el a pályát, ami az ítélkezésre is hatással van.

„Éhen halok, ha nem mondok fel a bíróságon”

Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés. A bírósági alkalmazottak béremelése 8-9 milliárd forintba kerülne, de a kormány csak ígérget.

Hozzászólások