„Éhen halok, ha nem mondok fel a bíróságon”
Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés. A bírósági alkalmazottak béremelése 8-9 milliárd forintba kerülne, de a kormány csak ígérget.
Tavaly még volt jelentkező a meghirdetett jegyzői állásokra, de amikor elmondtam nekik a fizetési kategóriákat, elsápadtak és már ott sem voltak.
A történet egyáltalán nem egyedi. A magyarországi bíróságok egy része tavaly óta olyan szintű munkaerőhiánnyal küzd, hogy lassan a működésképtelenség határára kerül. Ezt pedig nem mi állítjuk, hanem többek közt Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, aki az InfoRadióban úgy fogalmazott, forró ősz vár a szakmára, ha szeptemberre legalább az igazságügyi alkalmazottak bérezését nem sikerül rendezni.
Ezt lapunknak az érintettek is megerősítették, úgy tudjuk, hogy a munkaerőhiány különösen a közép-magyarországi régióban és Pest környékén kezd ijesztő méreteket ölteni. Hogy mennyire, ahhoz egy járásbíróságon dolgozó bíró csak annyit fűzött hozzá: „két ügyszakról tavaly négy hónap alatt gyakorlatilag az összes jegyző elment”.
A pályaelhagyások oka szinte minden esetben ugyanaz volt: a megalázóan alacsony fizetés.
Rekord infláció, nulla emelés
A bíróságokon dolgozók anyagi helyzete nem most először téma, nemrég mi is írtunk arról, hogy az Európai Bizottsághoz „jelentős számú” panasz érkezett bíróktól és igazságügyi alkalmazottaktól egyaránt. A probléma oka, hogy a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot 2022 óta nem emelték, miközben ugyanebben az időszakban rekordokat döntött az infláció Magyarországon.
Miközben sok bíró is arra panaszkodik, hogy lassan egy szakmunkás is többet keres náluk, sőt akad, aki vérplazmaadással egészíti ki fizetését, a valódi katasztrófa az igazságügyi alkalmazottak esetében érzékelhető. Az ő keresetük szintén a bírói illetményalaphoz kötött, néhány esetben pedig csak a garantált bérminimumot kapják, ami jelenleg bruttó 326 600 forint, pedig munkájuk nélkülözhetetlen a bíróságok működéséhez. Eközben azonban a közvélemény számára szinte láthatatlanok, és a kormány kommunikációjában sem szerepelnek kiemelten.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a 24.hu szerint például egy korábbi OBT ülésen szintén azzal magyarázta a béremelés szükségtelenségét, hogy „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás”, az alkalmazottakról viszont egy szót sem ejtett.
A helyzet azonban ennél sokkal árnyaltabb.