A hétfőn nyilvánosságra hozott 2025-ös költségvetési tervezetet olvasva egyelőre úgy tűnik, annak benyújtásakor a kormány semmibe vette a magyar bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak fizetési panaszait. Bár az elmúlt hónapokban szinte az összes bírósági szerv vezetője tömeges elvándorlásról, a működésképtelenség határáról és tárgyalóterem helyett boltban dolgozó jegyzőkről beszél, a hétfőn benyújtott „békeköltségvetés” tervezete egy fillérrel sem emelte meg a bírák és ügyészek illetményalapját, ami a szöveg szerint 2025-ben is 566 660 forint marad.

Ez az összeg 2022 óta ugyanannyi, miközben ugyanebben az időszakban rekordokat döntött az infláció Magyarországon, az élelmiszerárak 40 százalékkal emelkedtek.

Miközben sok bíró is arra panaszkodik, hogy lassan egy szakmunkás is többet keres náluk, sőt akad, aki vérplazmaadással egészíti ki fizetését, és az ügyészek is rendkívül nehéz anyagi körülmények között dolgoznak, az igazságügyi alkalmazottak náluk is sokkal rosszabb helyzetben vannak. Az ő keresetük szintén a bírói illetményalaphoz kötött, néhány esetben pedig olyan alacsony, hogy a garantált bérminimumot kapják, ami jelenleg bruttó 326 600 forint.

Osvald Csilla,  a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) újraválasztott elnöke az érdekképviselet októberi küldöttgyűlésén arról beszélt, hogy

a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot.

Nem csak ők keresnek ilyen rosszul, Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke nemrég egy háttérbeszélgetésen új tendenciának nevezte, hogy a jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok száma is folyamatosan csökken.  Az ő nettó fizetésük 28 éves koruk körül alig több mint nettó 300 ezer forint, ennyi pénzért egyre kevesebb a jelentkező, és sokan már a próbaidő alatt távoznak.

Tatár-Kis szerint a Fővárosi Törvényszéken a dolgozók száma tovább már nem csökkenthető a mutatók romlása nélkül, de bírák is hasonlókról is számoltak be a hvg.hu-nak. Belső átcsoportosításokkal, túlmunka engedélyezésével most még eleget tudnak tenni feladataiknak, de egyre nehezebb a méltatlanul alacsony bér miatt távozók helyére új dolgozókat felvenni.

Az illetményalap emelése érdekében az elmúlt hónapokban korábban nem látott egységben szólaltak fel a bírósági vezetők.

A helyzetet már az Országos Bírói Tanács (OBT) februári ülésén tarthatatlannak nevezte nemcsak Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hanem Varga Zs. András, a Kúria elnöke is, akiknek máskor nem mindig egyezik a véleménye. A kérdés azóta is minden OBT ülésen előkerül, Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig nemrég találkozott is Szabó Péterrel, az OBT elnökével és Senyei Györggyel, az OBH vezetőjével is. A tárcavezető az előbbin azt is kiemelte, a kormányzat szándéka, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek a bírák és az igazságügyi alkalmazottak is. 

Jusztícia szobor a Legfelsőbb Bíróság épületében

Túry Gergely

Az OBT október 16-ai ülésén még az is elhangzott, hogy az amerikai elnökválasztás után „már okosabbak lesznek” a kérdésben, úgy tűnik, hogy egyelőre még Donald Trump győzelme sem segített.

Az, hogy a költségvetési tervezetben nincs szó az illetményalap emeléséről, azért is pikáns, mert az OBH korábban a 24.hu megkeresésére azt írta, Senyei György elnök az illetményalap 35 százalékos visszamenőleges emelésére tett javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosult szervnél. Márpedig a törvény szerint – a bírói függetlenség érdekében – ez a javaslat mindig módosítás nélkül kerül be a tervezetbe. Átírni csak egyéni képviselői indítvánnyal lehet, így még az sem kizárt, hogy a közeljövőben így oldják meg az illetményalap emelését is. Ez azért is lehetséges megoldás, mert lapunk információi szerint a bírósági dolgozókat az elmúlt héten több körlevélben is értesítették arról, hogy mind a bírák, mind az igazságügyi alkalmazottak esetében lesz emelés.

A kért illetményemelés nagyságrendileg 35 milliárd forintba kerülne.

A költségvetési törvénytervezet megjelenése után megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, és kikértük az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal véleményét is.

Frissítés: az OBT elnöke lapunknak kedd reggel küldött válaszlevelében elismerte, hogy az illetményalap valóban nem változott, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy az 1. számú melléklet Bíróságok Fejezetnél személyi juttatásként a költségvetés a tavalyi összeg majdnem dupláját, 160 milliárd forintot tartalmazza.

„Mivel ilyen összegű emelkedés a bírói illetményalap változatlanul hagyása mellett valószínűtlen, álláspontom szerint az így látható koherenciazavar várhatóan kiküszöbölhető lesz” – írta Szabó Péter.

Az OBT elnöke hozzátette azt is, hogy legutóbbi ülésükön Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt közölte, hogy a közeli napokban az IM jogalkotási javaslatokat terjeszt az OBT elé.

Az OBH pedig azt közölte, hogy

a költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája folyamatban van; következésképpen a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás még nem zárult le.

A téma Európai Bizottság idei, július 24-én kiadott jogállamisági jelentésben is szerepel, mely külön rámutatott, hogy a bírák, az ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak illetményét legutóbb 2022 januárjában emelték. A Bizottság ezért javasolta a kormánynak a strukturális intézkedések megtételét, figyelemmel az európai standardokra. Brüsszelhez azóta is „jelentős számú” bírói panasz érkezett a megalázóan alacsony fizetések miatt. Ez azért fontos, mert ha időközben kiderül, hogy a bírói fizetések automatikus indexálásának hiánya sérti az uniós jogot, és a jogállamisági ajánlásokat a Bizottság elnöke a tervei szerint tényleg összeköti az EU-s pénzekkel, akár a már korábban felszabadított uniós források is újra blokkolhatók.