Gyakran esünk abba a hibába, hogy elhamarkodott döntéseket hozunk a szükséges ismeretek nélkül. Ezáltal vagy plusz költségekkel terheljük vállalkozásunkat, vagy jogos juttatásoktól esünk el. Dr. Viszló László ügyvéd és munkajogi szakértő, állandó tanácsadónk most a színlelt szerződés lehetséges következményeire, a munkaviszony és a minimálbér növekedésének összefüggésére hívja fel a figyelmet.
Három éve mobiltelefonokat importálok külföldről. Van néhány alvállalkozóm, akiket a jövőben szeretnék bejelenteni, mint munkavállalót, de nem szeretném, ha ez nagyon megdobná a kiadásaimat. Ezért tanácsot kérnék, hogy milyen időtartamra és hogyan érdemes alkalmaznom őket ahhoz, hogy minél kevesebb járulékot fizessek?
Ha a cél a költségek optimalizálása, sem a fővállalkozónak, sem az alvállalkozónak nem érdeke az eddigi polgári jogi jogviszony munkaviszonnyá alakítása. Ahhoz ugyanis, hogy a munkavállaló teljes körű társadalombiztosításra jogosult legyen, legalább heti 36 órát kell dolgoznia. Azonkívül a mindenkori minimálbér, és az ehhez kapcsolódó közterhek fizetésére a munkáltató lesz köteles. További hátrány lehet, hogy a munkaviszonyt rendes felmondással csak indokolt esetben, felmondási idő és végkielégítés fizetésével lehet megszüntetni. Abban az esetben, ha csak a valós munkaidő töredékére jelenti be a munkavállalóit, és ezt egy munkaügyi felügyeleti vizsgálat felderíti, akár több millió forintos bírság megfizetésére is kötelezhetik.
Sokat hallani a színlelt szerződések büntetésének szigorításáról. Mit neveznek pontosan színlelt szerződésnek és mennyivel büntethetnek meg érte?
Színlelt munkaszerződésnek hívjuk azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. A kényszervállalkozó, hogy minél több díjat tarthasson meg magának, a lehető legkevesebb közterhet fizeti, ezzel lemondva a magyar törvény által biztosított jogairól, mint például a szabadság vagy a végkielégítés.
Amennyiben kiderül valamely szerződésről, hogy munkaszerződést leplez, színlelt szerződésnek minősül, melynek jogkövetkezménye semmisség, illetve ez a színlelt szerződés munkaszerződésnek minősül. A munkaügyi felügyelő jogosult arra, hogy a felek között létrejött jogviszonyt minősítse, és ha a bíróság által kimunkált ismérvek alapján munkaviszonynak felel meg, a magyar törvény megkerülése miatt szankciót szab ki, amely bírság mértéke a vizsgált körülményektől függően hatmillió forintig terjedhet. További következmény, hogy a felügyelő a színlelt szerződés megkötésének napjától létrejöttnek tekinti a munkaviszonyt.
Azt olvastam, hogy 10 százalékkal nő a minimálbér. Ez vonatkozik a 4, illetve 6 órában foglalkoztatott alkalmazottakra is?
A minimálbért a napi 8, illetve a heti 40 órás munkaidő vonatkozásában állapították meg. Ha a munkaidő kevesebb, a törvényes munkaidő és a részmunkaidő arányában kell a minimálbérre vonatkozó rendelkezések betartását vizsgálni az adott munkavállaló esetében. Azaz, ha a minimálbér például 60 ezer forint, akkor a napi négy órában foglalkoztatott munkavállaló alapbére nem lehet kevesebb 30 ezer forintnál havonta. Kérdéseit tegye fel a Vállalkozó Szellem fórumában.
