szerző:
László Éva Lilla
Tetszett a cikk?

Hogyan él a család egy keresetből, és mi lesz, ha szülés után a nő újra dolgozni szeretne? Döntés előtt célszerű tájékozódni, milyen támogatások illetik meg, s milyen juttatásoktól eshet el a vállalkozó kismama.

László Zsuzsa
"A legnagyobb probléma a tudatlanság, amelyben nagyon sok kismama szenved. Amikor vállalkozásba kezdenek, anélkül, hogy üzleti tervet készítenének, még nincsenek tisztában az esetleges buktatókkal” – véli László Zsuzsa, aki négy éve főállású anyaként második gyermekével van otthon.

A gyed mellett kreatív tevékenységet folytató szociológus a megálmodója és fő tervezője a férjével közösen, egy évvel ezelőtt létrehozott vállalkozásnak. A Takoo cég egyedi tervezésű, színes polár takarókat gyárt és forgalmaz saját webáruházában.

Az üzlet sikere összehangolt csapatmunka eredménye, amelyben oroszlánrésze van a termék megálmodójának és tervezőjének is.

Valamit csinálni

A hvg.hu kérdésére, hogy mi történik, ha a kismama nemcsak kreatív szerepre pályázik, Dr. Viszló László munkajogász nem biztat sok jóval. A gyes ideje alatt a kismama ugyanis csak cége kültagjaként vehet részt a profittermelésben.

Nincsenek könnyebb helyzetben a munkaviszonyban álló kismamák sem, akiknél a szülési szabadság letelte után alapvető igényként fogalmazódik meg a béremelési igény. László Zsuzsa szerint azonban a helyzet nem mindig egyértelmű. „Ha ugyanis valaki gyeden van, és közben a munkahelyén fizetésemelést kap, de két gyerekszülés között nem megy vissza legalább hat hónapot dolgozni, akkor előfordulhat, hogy az emelés előtti fizetését kapja” –magyarázta. A munkajogász szavaival élve a kismama tartós távolléte esetén az időközben bekövetkezett béremeléseket a bére újbóli megállapításakor figyelembe kell venni.

A kismamák helyzete sajátos, a babával töltendő ’pihenőidőben’ számtalan ötlet foglalkoztatja őket - a gyerekkönyv-írástól egészen a gyöngyfűzésig. Sokat morfondíroznak azon, miként lehetne pénzt keresni, ám a vállalkozás gondolatát legtöbbjük elveti, mondván, pénz- és időigényes procedúra céget üzemeltetni. Ennek ellenére sokan adják a fejüket többnyire csekély haszonnal kecsegtető üzlet beindítására. Babaruha-kereskedelemmel vagy baba-mama börze szervezésével próbálkoznak, kihasználva az internet nyújtotta hirdetési és üzemeltetési lehetőségeket.

Hiba az információ-áramlásban (Oldaltörés)

A legnagyobb bizonytalanságot az jelentette, hogy nem találtam olyan hivatalos szervet, egyesületet, amely kismamák tájékoztatására specializálódott volna – összegzi saját tapasztalatait László Zsuzsa.

Ma már internetes keresőoldalak segítségével rá lehet bukkanni egy-egy jogszabályra, nőegyesületek vagy civil szervezetek honlapjára. Ilyen például a 2001 óta működő Magyar Internetező Nők Egyesülete, amely (MINők) képzési programmal, üzleti terv készítésében segíti a vállalkozni szándékozó nőket öt vidéki nagyvárosban — tagjaik között több kismama is akad.

A legjobb megoldás, ha a gyermekvállalást fontolgató nők kérdéseikkel munkajogászhoz fordulnak, akik az idevonatkozó jogszabályok ismeretében igyekeznek megválaszolni konkrét kérdéseiket.

Az állam támogatására nem számíthatnak, mivel kimondottan vállalkozó kismamák számára nem írnak ki pályázatot – értesült a hvg.hu a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, valamint a Gazdasági Minisztériumból.

Magyarországon elvileg elérhető a kismamákat érintő anyagi - és munkajogi kérdésekre irányuló átfogó tájékoztatás, ám számítógépes ismeretek, internetes hozzáférés nélkül nem kapják meg a szükséges információkat. Így nem csoda, ha a kismamák tanácstalanná válnak, mikor dönteniük kell: több évre visszavonuljanak a gyerekkel vagy vállalják a cégalapítással és fenntartással járó hajszolt életet. Előbb-utóbb azonban választaniuk kell: igénylik a gyedet, vállalva, hogy két évig munka nélkül maradnak vagy saját vállalkozásba fognak, s egyúttal lemondanak erről a juttatásról.

Mi jár és mikor?
A terhességi-gyermekágyi (tgyás) segély 24 hétig minden kismamának jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napig fizeti az egészségbiztosítási járulékot. A támogatás feltétele az is, hogy az anya legfeljebb a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül adjon életet gyermekének.

Más a helyzet a gyermekgyondozási díjjal (gyed), amelyet egészen a gyermek kétéves koráig igényelhet az a szülő, aki nem folytat kereső tevékenységet. A vállalkozó anyák esetében ugyanez érvényes: a gyed mellett szüneteltetniük kell a vállalkozói tevékenységüket.

A gyermekgondozási segélyt (gyes) alapesetben egy, gyed hiányában pedig 3 évig kaphatja az anya. A támogatás első 12 hónapja után a kismama vállalkozók időkorlátozás nélkül dolgozhatnak, miközben a munkaviszonyban állók számára csak napi nyolc óra engedélyezett. Már ez is haladásnak számít az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, amikor csak 4 órában vállalhattak munkát. Hiába korlátlan a munkaidő, ha ugyanis a kismama igényli a gyedet, két évre lehúzhatja a rolót. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a cég csődbe megy.

A terhességi- gyermekágyi segély (tgyás) összege a napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díj (gyed) a napi átlagkereset 70 százaléka, 2005-ben a maximálisan igényelhető összeget 83 ezer forintban szabták meg.  A gyermekgondozási segély (gyes) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos: 2005-ben havi 24 700 forint volt.































HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Újra bíróság előtt a kismama-ügy

A Legfelsõbb Bíróság (LB) befogadta Radovics Csilla ügyvédnõ felülvizsgálati kérelmét abban a perben, amit egy kismama indított 2003-ban a gyes mellé járó jövedelempótlék ügyében a Magyar Államkincstárral szemben, államigazgatási jogkörben okozott kár miatt - írja a Népszabadság.

Itthon

Kismama-per: az első kifizetésekre már az ősszel sor kerül

A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán ismét úgy döntött, hogy jár az elmaradt jövedelempótlék azoknak a kismamáknak, akik gyermekgondozási segélyt (gyes) kaptak korábban. Az LB döntése becslések szerint akár félmillió nőt is érinthet, s körülbelül 30 milliárd forintos kiadást jelent az államnak.