© sxc.hu

A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) 2004-2006 között a logisztikai vállalkozások számára meghirdetett 4 milliárd forintot meghaladó keretei  a nagy kereslet miatt már kimerültek. Idén, a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) forrásainak megnyílása előtt logisztikai témában csak regionális vállalati központok kialakítására, elsősorban a vállalatok belső logisztikai fejlesztéseinek támogatására lehet pályázni; összesen 1,4 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére.

A hamarosan elérhetővé váló II. NFT forrásainak 80 százaléka az infrastrukturális fejlesztések miatt közvetetten, 20 százaléka viszont közvetlenül támogatja majd a vállalkozásokat. Az unió hat éven keresztül folyósított többmilliárd forintos kereteinek elnyeréséhez az eddigiekhez hasonló módon lehet majd pályázni.

A hvg.hu-nak nyilatkozó vállalkozók alapvetően elégedettek a lehetőséggel. Tapasztalataik szerint az illetékes minisztérium és a pénzintézetek bíznak a befektetők sikerében, és megfelelően segítik a pályázókat. Vannak azonban kisebb hibák, melyek ismeretében kollégáik megspórolhatnak néhány felesleges utat, idegeskedést, vagy álmatlan éjszakát.
 

A legnagyobb problémát a pályázat benyújtása és a támogatás valós folyósítása között eltelt időben meginduló fejlesztés finanszírozása jelenti, mivel a két időpont között akár egy év is eltelhet. Az időközben meginduló bővítésnek az áfáját is fizetni kell, aminek támogatását az amúgy segítőkész pénzintézetek nem vállalják. A tapasztalt vállalkozók tehát azt tanácsolják, hogy csak azok vágjanak bele a beruházásba, akik a teljes finanszírozást a támogatás nélkül is képesek állni, mert a partnerek manapság már nem tolerálják a fejlesztések elhúzódását.
 
A pályázó cégek szerint  gondot jelent a pályáztatás bonyolultsága is. A procedúrán már végigment cégek vezetőinek és a minisztérium szakértőjének véleménye szerint pályázati szaktanácsadó igénybevétele nélkül gyakorlatilag lehetetlen nyerni. Az egyedül próbálkozó pályázók ráadásul egy-egy hiba esetén teljesen eleshetnek az adott támogatástól, mert vannak utólag nem pótolható dokumentumok, míg például az ISO 14001 minősítés hiánya esetén a támogatás 20 százalékáról kell lemondaniuk.

Fejlesztések eredménye

A bruttó hazai össztermék 3-4 százalékát adó iparág a kormányzat tervei szerint a jövőben a GDP-nek akár 8-10 százalékát is adhatja, amennyiben megvalósulnak e téren a tervezett fejlesztések. A szakemberek úgy vélik, hogy  Magyarország számára földrajzi helyzete miatt az iparág kitörési pontot jelenthet, a magyar gazdaságpolitika meghatározó elemévé válhat. Ehhez azonban a meglévő kisebb-nagyobb központok több tíz- olykor százmillió forintos fejlesztésére van szükség, mivel a jövő a kombinált – több szállítási formát nyújtó – centrumoké.

A kisebb gondok ellenére sikeres GVOP-pályázatról számolt be Rózsa Pál, a kecskeméti Bertrans Rt. ügyvezető igazgatója, aki megkapta a Navigátor logisztikai magazin által alapított az Év logisztikai szakembere díjat is. Az egymilliárd forintos fejlesztéshez 100 millió forintos támogatást elnyert társaság a folyamatban részt vett szervezetek részéről pozitív hozzáállást tapasztalt. 

A bővítés támogatott első ütemében 1200 négyzetméteres – a kecskeméti fővámhivatalt is magában foglaló –  irodát építettek fel és egy 11 ezer raklap tárolására alkalmas raktárt hoztak létre. A szintén egymilliárd forint költségű második ütem finanszírozásához 120 millió forintra pályáztak, ennek eredményét azonban nem ismerik. Ezért a társaság úgy építi fel a 8500 négyzetméteres, gépesített technológiával felszerelt raktárt, hogy a költségeket saját erőből és banki hitelből akkor is állni tudják, ha a pályázatot odaítélők döntése esetleg nem pozitív.

Szintén sikerrel pályázott a mintegy félmilliárd forintos raktárbővítés 25-28 százalékának GVOP általi finanszírozására a Hétpettyes Kft. Barna Ferenc ügyvezető igazgató beszámolója szerint a pályázati dokumentumokat tavaly júliusban adták le, a támogatás folyósítása pedig várakozásaik szerint az elkövetkező három hónapon belül várható. A finanszírozási lyuk és a hitelt nyújtó bankok által sem fedezett, folyamatosan fizetendő áfa miatt a 3000 négyzetméteres raktár átadása késett pár hónapot.

A GKM szakértője a problémákkal kapcsolatban elmondta: az Európai Unió 2007-től nagy hangsúlyt próbál fektetni a kifizetések felgyorsítására, az áfa finanszírozását azonban rendeletileg továbbra is tiltják a bankoknak. A gazdasági tárca szakembere úgy nyilatkozott, hogy a pályázati rendszer alapvetően sikeres volt, és az NFT II. pályázati konstrukciója ugyan még tervezés alatt van, jelentős változtatást nem terveznek.

Logisztikai cégek

Az országban jelenleg 400-500 logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat működik, amelyek éves szintén mintegy 1000 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak. Jelenleg 13 kiemelt szállítmányozói központ van országszerte. Az egyik meghatározó probléma azonban az, hogy a többi ágazathoz hasonlóan, ez az iparág is főváros-centrikus.

A gazdasági tárca adatai szerint az elmúlt két évben a GVOP két alprojektjén keresztül mintegy 40 vállalat nyert támogatást. Az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztésére, valamint a logisztikai központok és szolgáltatásainak bővítésére elkülönített három évre tervezett összeg az átcsoportosításokkal együtt tavaly kimerült. A legtöbb pályázat komplex raktárfejlesztésre érkezett, de támogatta az állam többek között kikötői mobildaru és konténerrakodó beszerzését is.

Baráth Etele, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter már tavaly májusban jelezte, hogy a logisztika az NFT II-ben kiemelt szerepet kap. Hazánk kedvező földrajzi fekvése miatt a közlekedés fejlesztésére az Európai Unió által biztosított források 15 százalékát szánta a miniszter az ágazatnak.

Kóka János gazdasági miniszter szintén a logisztikát jelölte meg, mint az egyik fejlesztésre kiemelten érdemes ágazatot.  Horváth Zsolt Csaba, a gazdasági tárca helyettes államtitkára pedig 2800 milliárd forintos fejlesztés szükségességét jelezte 2007 és 2013 közötti időszakra,  az unió következő költségvetési periódusára. Mindezt annak érdekében, hogy a magyarországi szolgáltatási hálózatot európai színvonalra lehessen emelni.

A logisztika versenyképességének és infrastruktúrájának fejlesztésére a tervek szerint több mint 200 milliárd forint jut majd az NFT II. forrásaiból – értesült a hvg.hu Gecse Gergely, a GKM logisztikai referensétől. Ezen belül az agrárlogisztika fejlesztésére 40 milliárd forintot, a versenyképességi operatív program keretében 20 milliárd forintot, az infrastrukturális operatív program keretében pedig további 150 milliárd forintot szán a kormány. A 10 millió euró feletti beruházások esetén pedig egyedi kormánydöntéses támogatások útján további támogatások lehetőségei nyílnak meg a befektetők előtt. A brüsszeli célok között fontos helyen szereplő vasúti fejlesztésekre a kohéziós alapok felét fordítják majd, uniós forrásból így 600 milliárd forintra lehet számítani. A vízi utak javítására 80 milliárd forint jut majd, amely a minisztérium számításai szerint a Duna teljes hazai hosszának hajózhatóvá tételére elegendő lenne.
 

CSILLAGHY NÓRA