"petrancsi"

Egy Kft.-nél dolgozom, ahol nem tudnak mostanában munkát biztosítani számomra, hanem állandóan szabadságra küldenek. Az idén már több, mint 2 hét kényszerpihenőt kaptam, ami nem kevés kárt okozott. Meddig kötelezhet a munkáltató, hogy vegyem ki a szabadságom? Mikortól kell állásidőt fizetnie? Ilyen esetben milyen következményekkel jár a rendkívüli felmondás?

Általános szabály, hogy a munkáltató a szabadság háromnegyedével rendelkezik. Előírás az is viszont, hogy legalább 30 nappal előbb közölnie kell az alkalmazottal, hogy mikor adja ki, s kettőnél több részletben csak a munkavállaló külön kérésére küldheti szabadságra.  Amennyiben nem tud munkát biztosítani számára, ideiglenesen el kell rendelnie az állásidőre helyezést, méghozzá az újbóli munkába állás várható időpontjának megjelölésével. Végső esetben a munkavállaló rendkívüli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát, s ilyenkor a rendes felmondás szerinti juttatások - végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset - illetik meg. Ezzel azonban nem árt óvatosnak lenni, mert ha a bíróság mégis megalapozatlannak minősíti a felmondást, kártérítés fizetésére is kötelezheti  a munkavállalót.

"Apa 2"

Apa vagyok és január 2-án ikreim születtek három perc különbséggel, s úgy tudom, hogy gyermek születése esetén öt nap munkaidő-kedvezmény jár az apának. Jelen esetben az öt nap gyermekenként értendő? Feltételezem, ha kilenc hónap különbséggel születnek, akkor 5-5 nap a munkaidő kedvezmény, ha három perc különbséggel, akkor csak az egyik gyermek után jár az öt nap?

Igen, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII tv) 2002. decembere óta lehetővé teszi, hogy gyermeke születése esetén az apa öt munkanap munkaidő-kedvezményt vegyen igénybe. Tekintettel arra, hogy a kedvezmény mértékét a törvény gyermekenként állapítja meg, egyértelmű, hogy ikrek esetén a kedvezmény mértéke is megduplázódik. Egyébként ezt az elvet követi a gyerekek után járó pótszabadság szabályozása is, amikor egy gyerek után kettő, két gyerek után négy munkanap pótszabadságot állapít meg az érintettek részére.

"Takügyv"

Tanárnőként dolgozom egy iskolában és olvastam a prémium évek programról, amelyről ezúton szeretnék további információkat kérni. Amennyiben kihasználnám a program adta lehetőségeket, átalakulna a határozatlan idejű jogviszonyom  ötévre szóló határozott idejűvé? Ebben az esetben öt éven éven keresztül valóban csak korábbi illetményem 70 százalékát kapnám járandóságként? Kérdezném továbbá, hogy kinek és hol kell kezdeményezni, milyen határidőkkel, az ilyen programban való részvételt?

A 2004. évi CXXII. Tv rendelkezik a prémiumévek programról, mely szerint azok a közalkalmazottak vehetnek részt benne, akik 5 éven belül jogosulttá válnának öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjra. A prémium program további feltétele, hogy az igénylőnek legyen legalább 25 év közszolgálatban eltöltött munkaideje, és a munkáltató kezdeményezze a jogviszony megszüntetését valamilyen működésben rejlő okból. Ilyenek lehetnek például az átszervezés vagy létszámcsökkentés.

Emellett a közalkalmazottnak hozzá kell járulnia a határozatlan időre szóló jogviszony határozott időre történő átalakításához. A programban részt vevő havonta a korábbi illetménye hetven százalékának megfelelő mértékű juttatásban részesül. Pontosabban a kinevezése módosítását megelőző alapbére és bérpótléka együttes összegének 70 százalékát kapja. A munkáltató köteles kezdeményezni írásban a programban való részvétel felajánlását, ha egyébként felmentéssel kellene megszüntetnie az érintett jogviszonyát. Az írásbeli  válaszadásra 14 nap van, elfogadás esetén a felek módosítják a kinevezést.