A következő európai uniós költségvetési időszakban változtatni kell a GVOP (gazdasági versenyképességi operatív program) támogatási kritériumain. A mostani tapasztalatok szerint ugyanis nem egyszer a felhasznált források olyan beruházásokat támogattak, amelyeket a kapott támogatások nélkül is meg tudták volna valósítani az adott kis és közepes cégek - mutatott rá Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint nem lehet cél az, hogy "alanyi jogon államilag szponzoráljunk vállalkozásokat. A következő években meg kell szűrni a pályázatokat, és kifejezetten a gazdasági növekedést segítő forrásigényeket kell támogatni."

Szerinte a jövőben elsősorban a növekedésorientált, exportra termelő, illetve innovációra koncentráló mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat kell támogatnia az államnak, mert hosszú távon ezek biztosítják a foglalkoztatás bővítését. Elmondta: az elmúlt hároméves időszakban a GVOP rendelkezésére álló 155 milliárd forintból 135 milliárd forintot kötöttek le a jóváhagyott pályázatok alapján. A kifizetések 36-37 milliárd forintra rúgnak.

Veres János pénzügyminiszter szerint a kormányzat részéről inkább össze kell hangolni azokat a forrásokat, eszközöket, fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segíti az állam. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a kkv-k támogatásában kiemelt szerepet kap a jövőben a Magyar Fejlesztési Bank, a Hitelgarancia Zrt., illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat. A hazai mikrovállalkozások fejlődésével nem lehetünk elégedettek, mert miközben Nyugat-Európában az ilyen cégek mintegy 80 százaléka külső források, hitelek, fejlesztési kölcsönök révén fejlődik, addig Magyarországon a mikro- és kiscégek mindössze 20 százaléka vesz igénybe külső forrást a bővítéshez, a fejlesztésekhez.

Veres János kiemelte: a mikro- és kisvállalkozások információhiányát a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetnie a kormányzatnak, hogy a kisvállalkozások minél szélesebb köre hozzá tudjon férni az államilag támogatott forrásokhoz. A Második Nemzeti Fejlesztési Terv egy kiemelt célja, hogy elősegítse a vállalkozásokat támogató hálózat minél teljesebb kiépítését, hogy a mikro- és kis cégek részére működjön az úgynevezett egyablakos rendszer, azaz hiteligényüket, forráshoz jutásukat a lehető legegyszerűbben, áttekinthetően, egy helyen intézzék".

Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese aláhúzta: a "Sikeres Magyarországért" hitelprogram keretében eddig több mint 203 milliárd forintot vettek fel a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, de még igen jelentős összeg, több mint 341 milliárd forint szabad hitelkeret áll rendelkezésre a kölcsönért folyamadó kis és közepes cégeknek.

Radnai György, a Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy tavaly 165 milliárd forint összegű új garanciát biztosított a cég a különböző kereskedelmi bankok által kiközvetített vállalkozói kölcsönökhöz; a kölcsönök 70 százalékát mikro- és kisvállalkozások vették fel. A Hg Zrt. terveiben az szerepel, hogy idén az összesített garanciaállománya akár 300 milliárd forintra is felfuthat a tavalyi összesen több mint 220 milliárd forintról. Ezzel 2006-ban 400 milliárd forint feletti összegre is bővülhet a múlt évi 300-320 milliárd forintos kkv-szektornak nyújtott, Hg-garanciával kiközvetített hitelállomány. 

Az Európai Unióban a kisvállalkozások értékelése tekintetében az elmúlt másfél év alatt komoly előrelépésnek lehettünk tanúi – mondta Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője, a kis- és középvállalkozási munkacsoportjának alelnöke. A Parlamenttel együtt a Bizottság is jelentős lépéseket tett afelé, hogy a kkv-kat valós gazdasági szereplőként kezeljék az európai intézmények. A Bizottság meghirdette a „better regulation” programját, amelynek keretében visszavonta azon tervezeteket, amelyeknek adminisztratív költségei, terhei magasabbak, mint az elérhető előny. A párhuzamosan futó „Think small first” program keretében súlyuknak megfelelő elbánást hirdetnek a kis- és középvállalkozások számára – tette hozzá Herczog Edit.

A nemrég felülvizsgált Kis- és Középvállalkozási Charta mint politikai keret mellett további, a kisvállalkozások működésének megkönnyítését célzó dokumentumok elfogadása van folyamatban, amelyek közül a konferencia témája szempontjából a Kisvállalkozások finanszírozásáról szóló közlemény különös fontosságú. A közlemény április végén kerül a nyilvánosság elé, így a képviselőasszony komoly lehetőséget lát abban, hogy a konferencián elhangzott javaslatok képviselői közvetítéssel beépüljenek a bizottsági dokumentumba.