Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az Európai Bizottság 2004. március 24-én fogadta el a megtámadott és most tárgyalt határozatot. Ebben azt állapította meg, hogy a Microsoft megsértette az EU versenyszabályait, mivel visszaélt erőfölényével két tekintetben is, és emiatt több mint 497 millió euró versenybírságot szabott ki az amerikai cégóriásra.
A Microsoft az akkori határozat szerint a huzavona 1998-as kezdete óta megtagadta, hogy a versenytársak rendelkezésére bocsássa a munkacsoport-szerverek operációs rendszereinek piacán az együttes működtetéshez szükséges információkat. Nem tette lehetővé, hogy a versenytársak ezen információkat a Microsoft termékekkel versengő termékeik fejlesztésére és terjesztésére használják.
A kialakult helyzetet orvosolandó, korrekciós intézkedésként a brüsszeli bizottság arra utasította a Microsoftot, hogy minden olyan vállalkozás számára tegye hozzáférhetővé kliens-szerver, illetve szerver-szerver kommunikációs protokolljainak műszaki leírását, amelyek munkacsoport-szerverek operációs rendszereinek fejlesztésében és terjesztésében kívánnak részt venni.
Brüsszel másik problémája az volt, hogy a Microsoft a Windows operációs rendszer hozzáférhetőségét a Windows Media Player lejátszó egyidejű megvételétől tette függővé. A bizottság megállapította, hogy ezen értékesítési gyakorlat a multimédia lejátszószoftverek piacán hatással volt a versenyre. Másik korrekciós intézkedésként a bizottság ezért arra utasította a Microsoftot, hogy bocsásson piacra egy Windows Media Player nélküli Windows-változatot, meghagyva mindazonáltal a lehetőséget arra, hogy a Windowst a Windows Media Playerrel együtt is forgalmazzák.
A Microsoft 2004 nyarán indított keresetet az Európai Bíróság tehermentesítésére létrehozott Elsőfokú Bíróság előtt a bizottság határozatának megsemmisítését kérve. Nem sokkal később a cég a brüsszeli határozatban meghatározott két korrekciós intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is kérte, de ezt az Elsőfokú Bíróság elutasította.
A most kezdődött perben a Microsoft egyebek között azzal érvelt, hogy a Media Player nélküli Windows árusításával a bizottság olyan termék kínálására kívánja kényszeríteni, amely iránt nincs kereslet. A cég ügyvédje jelezte, hogy eddigi tapasztalataik szerint a nullához közelít a Media Player nélküli verziót keresők száma Európában. Emellett a lejátszó nélküli operációs rendszer nem üti
meg a cég termékeivel szembeni elvárásokat - tette hozzá.
A Microsoft meggyőződése szerint erős a verseny a szektorban, és a fogyasztóknak lehetőségük van a választásra. A témával foglalkozó európai számítástechnikai szövetség (ECIS)közleménye szerint ugyanakkor a piaci dominancia továbbra is fennáll, és a Media Player pusztán a Windowshoz fűződő közvetlen kötődése miatt a leginkább alkalmazott lejátszó maradt. A héten lezajló bírósági meghallgatást követően ítélet csak a jövő év második felében várható.
A Microsoft az akkori határozat szerint a huzavona 1998-as kezdete óta megtagadta, hogy a versenytársak rendelkezésére bocsássa a munkacsoport-szerverek operációs rendszereinek piacán az együttes működtetéshez szükséges információkat. Nem tette lehetővé, hogy a versenytársak ezen információkat a Microsoft termékekkel versengő termékeik fejlesztésére és terjesztésére használják.
A kialakult helyzetet orvosolandó, korrekciós intézkedésként a brüsszeli bizottság arra utasította a Microsoftot, hogy minden olyan vállalkozás számára tegye hozzáférhetővé kliens-szerver, illetve szerver-szerver kommunikációs protokolljainak műszaki leírását, amelyek munkacsoport-szerverek operációs rendszereinek fejlesztésében és terjesztésében kívánnak részt venni.
Brüsszel másik problémája az volt, hogy a Microsoft a Windows operációs rendszer hozzáférhetőségét a Windows Media Player lejátszó egyidejű megvételétől tette függővé. A bizottság megállapította, hogy ezen értékesítési gyakorlat a multimédia lejátszószoftverek piacán hatással volt a versenyre. Másik korrekciós intézkedésként a bizottság ezért arra utasította a Microsoftot, hogy bocsásson piacra egy Windows Media Player nélküli Windows-változatot, meghagyva mindazonáltal a lehetőséget arra, hogy a Windowst a Windows Media Playerrel együtt is forgalmazzák.
A Microsoft 2004 nyarán indított keresetet az Európai Bíróság tehermentesítésére létrehozott Elsőfokú Bíróság előtt a bizottság határozatának megsemmisítését kérve. Nem sokkal később a cég a brüsszeli határozatban meghatározott két korrekciós intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is kérte, de ezt az Elsőfokú Bíróság elutasította.
A most kezdődött perben a Microsoft egyebek között azzal érvelt, hogy a Media Player nélküli Windows árusításával a bizottság olyan termék kínálására kívánja kényszeríteni, amely iránt nincs kereslet. A cég ügyvédje jelezte, hogy eddigi tapasztalataik szerint a nullához közelít a Media Player nélküli verziót keresők száma Európában. Emellett a lejátszó nélküli operációs rendszer nem üti
meg a cég termékeivel szembeni elvárásokat - tette hozzá.
A Microsoft meggyőződése szerint erős a verseny a szektorban, és a fogyasztóknak lehetőségük van a választásra. A témával foglalkozó európai számítástechnikai szövetség (ECIS)közleménye szerint ugyanakkor a piaci dominancia továbbra is fennáll, és a Media Player pusztán a Windowshoz fűződő közvetlen kötődése miatt a leginkább alkalmazott lejátszó maradt. A héten lezajló bírósági meghallgatást követően ítélet csak a jövő év második felében várható.
