A munkavállalóknak joguk van a tényleges pihenéshez, pénzbeni megváltás csak a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges. Az ítélet egyébként egy holland munkaügyi per nyomán született.

Az alkalmazott rendes szabadságához való joga ugyanis a közösségi szociális jog fontos alapelve. Ezt egy 1993-as direktíva évi négy hétben szab meg, és rögzíti, hogy a munkavállalóknak biztonságuk és egészségük hatékony védelme érdekében joguk van a tényleges pihenéshez.

A bíróság kimondta, hogy a szabadság akkor fejti ki a legteljesebben jótékony hatását a munkavállaló biztonságára és egészségére, ha az esedékesség évében veszik ki. Nem veszíti azonban el a munkavállaló biztonsága és egészsége szempontjából e jelentőségét akkor sem, ha később használjuk fel.

Az elhalasztott szabadság pénzbeli megváltásának lehetősége a rendes szabadságról való lemondásra ösztönzi a munkavállalót, és ez ellentétes az EU-joggal, függetlenül attól, hogy a munkaadó és alkalmazottja közötti szerződés megengedi-e.