| Reformszövetség |
| Amit a Reformszövetség javaslatáról tudni kell, a hvg.hu korábbi cikkében olvashatja el. |
A
válságkezelés
elsősorban abban különbözik az
adóreformtól,
hogy a
válságkezelésnek
azonnali hatásának kell lennie, míg az
adóreform
hosszabb távon eredményt hozó változtatás. Az
adóreformnál
működhetnek a közgazdasági elméletek, a
válságkezelésben
viszont a bevált receptek csődöt mondhatnak. A Reformszövetség javaslata a
válságot adóreformmal
kívánja orvosolni, míg
Bokros Lajos javaslata
elsősorban a válságkezelésre koncentrál.
A munkáltatói terhek csökkentése és az
áfa emelése
közös elemek a kormány,
Bokros Lajos és a Reformszövetség
javaslatában. Ezek valóban válságkezelő lépések, céljuk a munkahelyek megtartása és a jövedelmek fogyasztáson keresztüli adóztatása. Hatásuk azonban a bevált közgazdasági módszerekkel nem modellezhető előre. Nemzetközi tapasztalat, hogy válságidőszakokban megnő a „fekete-szürke” gazdaságból származó jövedelmek aránya. Ezen jövedelmek megadóztatására a legjobb módszer a fogyasztáson keresztüli adóztatás. Az
áfa emelését
a javaslatok egy része évközi
személyi jövedelemadó változásokkal
kívánja ellensúlyozni. A magyarországi szja huszonkét éves történetében még nem volt példa az
szja-tábla évközi megváltoztatására
. Az adójóváírás mértékének évközi változtatására is csak egyszer, 2002-ben (a minimálbér adómentessé tételekor) került sor. Matematikailag nem is sikerült megoldani, a hibát utólag törvénymódosítással kellett kiküszöbölni. Nem ok nélkül kerülte a jogalkotó az évközi adótábla, adójóváírás változtatását. Ha évközben változik az adótábla, akkor az éves jövedelmeket meg kell bontani jövedelem-jogcímenként két részre.
Ez azt jelenti, hogy 2009-re két
adóbevallást
kellene beadniuk a magánszemélyeknek, és ismét felszínre kerülne a 2002-es évvel kapcsolatos adójóváírási probléma. Ha megvalósulna a kormány elképzelése, miszerint a családi pótlék szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandóság lenne, akkor a 2009-es jövedelmeket már három részre kellene bontani, hiszen az augusztusig szerzett jövedelmeknél a szeptembertől kapott
családi pótlék
még nem
adóalap-
növelő tényező. Az
évközi adóterhet
nem viselő járandóság bevezetése miatt az adójóváírást nem lehetne kiszámítani. Az
adójóváírás
éven belüli számítása a „közlekedő edények” törvénye szerint működik. Az
adóév
három részre bontásával egy matematikailag megoldhatatlan egyenlet jönne létre, ami végrehajthatatlan, alkotmányellenes lenne. Éppen ezért a tervezett csomagból el kell hagyni a
személyi jövedelemadó
évközi
változtatásait. A legfelső áfakulcs emelését áfán belüli átcsoportosítással kellene megoldani. A
válságkezelés
adózást érintő része olyan kérdés, ahol nemcsak a közgazdászok, hanem a speciális adózási ismeretekkel rendelkező okleveles adószakértők véleményét is figyelembe kellene venni.
Angyal József okleveles adószakértő 2009. július 1-jétől a következő válságkezelő lépéseket tartaná szükségesnek:
• 2009. július 1-től a
munkáltatói járulékterhek
5 százalékos csökkentése
• 2009. július 1-től az 5 és 20 százalékos
áfakulcsok
10 és 25 százalékra emelése. Ezzel egyidejűleg az alapvető élelmiszerek, illetve politikai döntés alapján más termékek, a mostani 20 százalék (emelés után 25 százalék) áfamérték alól át (vissza) kerülnének a 10 százalékos kedvezményes kulcsba.
