Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A felmérésben vizsgált vállalatok esetében általánosságban elmondható, hogy a teljes IT-büdzsé 1-2 százalékának ráfordításával már rövid távon közel 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el, míg közép- és hosszútávon valamivel nagyobb ráfordítással 30-40 százalékot is meg lehet spórolni – mondta Frankó Csuba Dea, a cég marketingigazgatója. „A Kürt 2-3 hetes ingyenes felméréssel tárja fel az adott vállalatnál vagy szervezetnél az optimalizálási és költségcsökkentési lehetőségeket. A felmérés eredményeként részletes dokumentumot készítünk, amely pontos tájékoztatást ad arról, hogy mely területen, milyen beavatkozással, mekkora költséghatékonyság növekményt lehet elérni" - tette hozzá.
A gazdasági válság minden cégtől megköveteli az érvényben lévő vállalati stratégia felülvizsgálatát. Bár néhány cégnek lehetősége nyílhat újabb fejlesztésekre vagy bővítésekre, mégis a legtöbb cégnek (legyen szó termelői vagy szolgáltatói szektorról) a szűkülő pénzügyi keretek miatt a tervek és várakozások újragondolására van csak lehetősége. "Gyakori volt az elmúlt időszakban, hogy az addig gondos tervezésről és precizitásról híres cégek és vezetőik a válság hatásainak csökkentésekor értelmetlen vagdalkozásba kezdtek. Mintha műtétkor szike helyett bárdot akarnának használni" – jellemezte a helyzetet Márton Miklós kereskedelmi igazgatója. Praxisukban olyanra is volt példa, hogy hiába csökkentette a társaság drasztikusan az eszközállományt és a létszámot, nem volt akkora megtakarítás, mint amekkorát vártak. De előfordult az is, hogy a cégvezetőnek nem volt konkrét elképzelése saját vállalata működésének tényleges költségeiről, és nagyon csodálkozott, amikor ők világosították fel arról, hogy az utóbbi időben kétszer annyi tárolóeszközt vásároltak, mint amennyire valójában szükség volt – számolt be tapasztalatairól Horváth Sándor, a Kürt tanácsadója.
Az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, általában bizonyos üzleti szempontok figyelmen kívül hagyása, a hatékony vállalati rendszermodellek hiánya és a helytelen döntési mechanizmusok vezetnek költséghatékonysági problémákhoz. A helyzetet súlyosbíthatja, ha szervezetben teret kapnak a különböző, ellentétes érdekű belső lobbifolyamatok.
