Ombudsman: kezelje kritikusan az APEH a névtelen bejelentéseket

Összeegyeztethetetlen volna a jogállamiság elvével és a tisztességes eljáráshoz való joggal, ha a megalapozatlan bejelentések nyomán tízezerszám elrendelt vizsgálatok miatt a közigazgatási szervek "a magánérdek érvényesítésének egyfajta bevett eszközévé silányodnának" - írta Szabó Máté az APEH elnökének. Az ombudsman az APEH elnökétől kapott levél nyomán vizsgálta a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot.

A tájékoztatás szerint 2007-ben 16.983 ügyirat közül 10.702-t az APEH közérdekű bejelentésként kezelt, aminek 54 százaléka névtelen beadvány volt. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a bejelentéseknek csak 30 százaléka volt megalapozott, 10 százaléka részben megalapozott. A bejelentések között számosat ismeretlen személy más nevének felhasználásával terjesztett elő.

A névtelen feljelentés kultúrája

Évről évre nő az adóhivatalhoz érkező névtelen bejelentések száma, a vagyonosodási vizsgálatok beindulása pedig további lendületet adott a "felelős állampolgári magatartásnak". Idén a bejelentés nélküli foglalkoztatás a sláger. Magyar hungarikum a "feldobás"? Mi kell az APEH-nek az azonosításhoz? És mi is az a sárgairigység-faktor?

Szabó Máté rámutatott, hogy az adóhatóságnak minden esetben először arról kell meggyőződnie, hogy a bejelentés az abban megjelölt személytől származik és "nem nyilvánvalóan rosszhiszemű, ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetető, mást zaklató, neki kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó próbálkozásról van szó".

"A névtelen beadványok szerzőit azonban legtöbbször távolról sem a közérdek és közjó iránt érzett megalapozott aggodalom vezérli" - fogalmazott a biztos, hozzátéve: ezek a bejelentések sokszor magánbosszú megnyilvánulásai, amihez jogállamban állami szerv nem nyújthat segítséget. Mint írta, "a polgári demokratikus társadalmaktól idegen, poszt-totalitárius örökségnek tekinthető az évi tízezres nagyságrendben előterjesztett, döntő többségében megalapozatlan bejelentés". A biztos szerint ez olyan munkaterhet eredményez, ami kihatással lehet az APEH tevékenységére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy ügyben nem érintettől érkező bejelentés alapján - és kellő körültekintés után - csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha azt hivatalból is kezdeményezhetnék. Az eljárás megindításáról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt és a bejelentőnek nincsenek ügyféli jogai.

Szabó Máté arra is rámutatott, hogy a bejelentő - mivel az ügyre vonatkozó tényről tudomással bír -  tanúként is meghallgatható, ami elősegítheti a tényállás gyorsabb és alaposabb tisztázását, és ezáltal az eljárást is. A meghallgatás során meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, így kizárható, hogy más nevében előterjesztett bejelentés alapján folytatódjon az eljárás, és minimalizálható az abból fakadó visszásságok esélye is. Mindezek mellett a tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is - írta Szabó Máté.