Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nemcsak az autófinanszírozás, hanem a lakások lízingelése is visszaesett az elmúlt egy évben. De a jogszabályok egyszerűsödésének köszönhetően megfordulni látszik e kedvezőtlen trend a magyarországi lízingpiacon – állítja Hordós Zoltán, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A lízing jogi hátteréről Lévai Gábor, a szervezet főtitkára beszélt. Mi változott és mi változik?
A magyar lízingpiac számára az év első kilenc hónapja „nem volt túl rózsás, de mintha a szakma kezdene kilábalni a válságból - mondta a szövetségi elnök hozzátéve az elmúlt tizenöt évben 2008-ban esett először vissza az addig évente átlagosan tíz százalékos növekedést produkáló európai lízingpiac.
Nyugat-Európában 2009. első félévében átlagosan harminchat százalék volt a visszaesés, Kelet-Közép-Európában ötven százalék fölötti, Romániában és Ukrajnában pedig meghaladja a hetven százalékot.
| |
Az őszi parlamenti ciklusban tovább egyszerűsödik a törvényi szabályozás. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára az idei eredmények között említette, hogy ingatlanvisszlízing – tehát, amikor az ügyfél a saját ingatlanját adja el a cégnek és utána visszabérli tőle – esetén eltörölték a második vagyonszerzési illetéket. „Emiatt jelentős forrásbővülésre számítunk” – tette hozzá. Szintén idén nyári jogszabályváltozás, hogy az értékvesztést a lízingcégek leírhatják az adóalapból. Emellett egyszerűsödtek az illetékmentességgel, a kedvezményekkel kapcsolatos szabályok is. Az újonnan épített lakások kedvezményeit a törvényalkotó kiterjesztette például a lízingre is: ez új lakás esetén tizenöt millió forintig illetékmentességet, harminc millióig kedvezményes illetéket jelent.
Több, a lízingcégeket érintő törvényi változás van folyamatban. Közülük a fogyasztási hiteldirektíva hazai bevezetésére várhatóan 2010 júliusában kerül sor. Ez részletesen szabályozza az ügyféltájékoztatás követelményeit és számos egyéb területen „az ügyfelek és a finanszírozók számára is biztonságosabb keretet nyújt majd a gépjárműhitelekhez és a lakáslízing-termékekhez”. Ugyancsak a változások között említette Lévai a devizahitelezésnek a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elindult korlátozását. „Azon a keskeny mezsgyén kell megtalálni a szabályozónak és a piacnak a megoldást, ahol érzékelhetően csökkennek az országkockázatok, de ugyanakkor elérhető az a hitelezési kapacitás, amivel az ingatlanok és a gépjárművek megvásárolhatók, hiszen ezeknek döntő részét most is hitel formájában finanszírozzák”. Lévai hangsúlyozta: az ingatlanvisszlízing mintájára a gépjárművisszlízing második illetékét is eltörlik, valamint adómentesek lesznek a lízingcégek által visszavett gépjárművek.
Hordós Zoltán a hvg.hu-nak elmondta, „havi adatokra lebontva a lízingpiacon már növekedés érzékelhető. A trendforduló már megvolt”. Kértük az elnököt, hogy kommentálja a Fidesznek a banki etikai kódexet ért kritikáját, miszerint az nem törvény, így semmiféle kötelezettségeket sem ró a bankokra. „Jó lenne, ha a banki etikai kódexet egy PSZÁF-vezetői levél ajánlásként megerősítené. Mivel a PSZÁF-elnök szankcionálási jogköre jelentősen megnőtt, lesz szankció, ha a bankok nem tartják be az ajánlásokat” – hangsúlyozta a lízingszövetség elnöke.
Szegő Péter
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.