Nyugdíjjárulék fizetése és a keretösszeg elérése

Mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki 2007 december 31-e után ment nyugdíjba, de nem érte  el az öregségi nyugdíjkorhatárt? Milyen lehetősége van egy munkanélkülinek a korengedményes nyugdíjazásra ? Olvasóink kérdéseire Molnár László nyugdíjszakértő válaszol. A jogszabály szövegéből nem egészen egyértelmű számomra a 2007. december 31-ét követően nyugdíjba vonult és öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetni? Mikor éri el a munkavállaló az éves keretösszeget? A munkavégzés hónapjában, vagy pedig az adott hónapot követő hónap elején - a szükséges adók és járulékok levonása után - a munkabér kifizetésekor?

Igaz, hogy, amennyiben valaki az augusztus havi munkabérével éri el az éves keretösszeget, akkor a szeptember havi nyugdíjat már fel kell függeszteni, vagy mivel az augusztus havi munkabért csak szeptemberben fizetik ki, így csak szeptemberben éri el a keretösszeget, ennek megfelelően csak októbertől kell a nyugdíjat felfüggeszteni. Egyébként is amíg a havi bér számfejtése, majd kifizetése nem történik meg nem tudhatom meg pontosan, hogy az adott hónapra mennyi bruttó fizetést kapok. De ha az adott hónapban - a munkabér kifizetésének időpontját figyelmen kívül hagyva -  éri el a munkavállaló a keretösszeget, akkor pontosan mikortól, vagyis mely időponttól számított 10 napon belül kell ezt jelezni a Nyugdíjfolyósító felé? Az adott hónap utolsó napjától számított 10 nap elteltével?

 Az Adózónán található, a nyugdíjat is figyelmbe vevő bérkalkulátor a 2007. december 31-e előtt nyugdíjba vonult, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek esetében ad kalkulációt. Kérdésem az lenne, hogy azon személyek esetében akikre vonatkozik az éves keretösszeg, helyes adatokat jelez-e a kalkulátor oly módon, hogy az éves keretösszeg eléréséig kapott nyugdíj összegét a nyugdíj éves összegének tekintem és ennek 12-ed részét tüntetem fel a kalkulátorban havi nyugdíjként?

A vonatkozó jogszabályi előírás gyakorlati alkalmazásánál azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az érintett nyugdíjas tudomására jut az éves keretösszeg elérése, illetve túllépése. A tudomásra jutás időpontjához (amely lehet pl. munkabér kifizetésének időpontja) kell viszonyítani a „következő hónap első napjától” való nyugdíjfolyósítás szüneteltetést, illetve a bejelentési kötelezettségre előírt 10 munkanapos határidő kezdetét.

 A cikk folytatása az Adózónán olvasható.