Magyarországon a társas vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. 2010 márciusának végén 544 979 darab vállalkozás működött hazánkban, ami 4,5 százalékkal haladja meg az előző év első negyedévének végén működő cégek számát - áll a kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 első negyedévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.

 2009 során 4,44 százalékkal nőtt a magyarországi cégek száma, azért a 2010 éve eleji adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a bővülés üteme várhatóan hasonló lesz 2010-ben is. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a legtöbb cég szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) és a kiskereskedelem területén működik. A működő cégek számát tekintve továbbra is az építőipar foglalja el a képzeletbeli dobogó harmadik helyét. Szakmai és tudományos tevékenység címén azonban 8,86 százalékkal kevesebb céget alapítottak 2010 első negyedévében, mint 2009 ugyanezen időszakában, így számszerű súlyuk idén csökken. A válság hatásának egyértelműen betudható, hogy 2010 első negyedévében az új cégalapítások száma az egy évvel ezelőtti alapítási aktivitáshoz képest leginkább az ingatlanügyletek, a művészet, szórakozás és szabadidős tevékenység, valamint az információ, kommunikáció és az építőipar területén csökkent. Összességében azonban az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva csak a textiliparban tevékenykedik kevesebb vállalat. 2010 első negyedévében a 2009 első negyedévi állapothoz képest Pest, Hajdú-Bihar, Heves és Fejér megyében történt a legnagyobb cégszám növekedés, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében csupán 1-2 százalékkal nő a működő cégek száma, ami jócskán elmarad az országos 4,5 százalékos növekedési átlagtól.  Aggodalomra adhat okot, hogy 2010 első negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,55 százalékkal kevesebb új céget alapítottak, mint 2009 első negyedévében. Szintén csökkent az új cégalapítások száma Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében, azonban itt is csupán 5-6 százalékos volt a csökkenés.

 Fizetési határidők, fizetési késedelmek

 A D&B DUN-Trade^® nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. A gazdasági helyzet javulásának jelenként értelmezhetjük, hogy az átlagos fizetési határidő egyre inkább csökken és már az egy évvel ezelőtti 29-30 napos szinten van. A fizetési késedelmek nagysága azonban továbbra is magasnak mondható. Az elmúlt 3 hónapban átlagosan 23 napot késtek a vevők a számlák kiegyenlítésével, míg egy évvel ezelőtt még 17 napot. Azaz ma átlagosan 53 napot kellet várni a hitelezőknek egy halasztott fizetés esetén.

Mivel az egyes iparágak és különböző területeken működő vállalatok között jelentős eltérés van a fizetési fegyelem terén, továbbra sem tekinthetnek el a nagy kintlévőségekkel rendelkező cégek az átfogó kockázatértékeléstől, és a kockázatkezelési folyamat optimalizálásától, jelzi Keleti József a D&B ügyvezető igazgatója. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében. Változatlanul az előző évekhez hasonlóan különösen nagy szerepe van a kockázatkezelésnek a kereskedelem, az építőipar és a papíripar területén, mivel itt az átlagos fizetési határidő és késedelem is magas.

 Fizetésképtelenségi eljárások

A fizetésképtelenségi eljárások száma az előző évekhez hasonlóan továbbra is emelkedő tendenciát mutat, sőt 2010 márciusában jelentősen megugrott a felszámolások száma. Míg 2010 februárjában 1234 darab felszámolási eljárás indult, addig idén márciusban már 1688 cégnél indult el a felszámolás. Csak reménykedhetünk benne, hogy a márciusi hirtelen növekedés nem folytatódik, azonban általánosságban elmondható, hogy a felszámolások száma folyamatos növekedést mutat és 2010 első negyedévében 12 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A márciusi hirtelen megugrás egyik oka az lehet, hogy az APEH kihasználja a 2009. január 1-jén hatályba lépett törvény lehetőségeit, melynek értelmében a mérlegleadási kötelezettségnek eleget nem tevő cégek esetében felfüggesztheti az adószámot.

Jelenleg közel 4 000 adózó adószáma van felfüggesztve és több mint 143 ezer adózó ellen van érvényes APEH végrehajtási határozat. Tavaly 493 999 cégnek kellet volna 2008-as mérleget leadnia, de ezt 2010 év elejéig csupán 305.019 vállalat tette meg, azaz közel 189 ezer magyar cég számíthat szankcióra a mérlegleadás elmulasztása miatt. Ha ennek tudható be a felszámolások számának megugrása, akkor a következő időszakban is várhatóan jelentősen megnő a cégfelszámolások aránya, arról már nem is beszélve, hogy a 2009-es mérleg leadásának májusi határideje után további cégbezárási lavina várható.

 A bedőlési valószínűség az elmúlt egy évben 2,9 százalékra nőtt a 2009-es 2,84 százalékkal szemben, a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya tekintetében. A 2010-es évre ez alapján feltételezhetjük, hogy a bedőlési valószínűség (felszámolási eljárások és csődeljárások működő cégekre vetített részaránya) tovább nő 2010-ben, különösen, hogy a felszámolási eljárások száma 2010 márciusában ugrásszerűen emelkedett és valószínűleg lesznek még magas felszámolási arányú hónapok. Nem meglepő módon az elmúlt egy évben az építőiparban kellett a legmagasabb ­–  5,15 százalékos – bedőlési aránnyal számolni, de emellett a fafeldolgozás, a nemfém ásványi termék gyártása és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén tevékenykedő vállalatoknál is meghaladja ez az arány a 4 százalékot. Ezekben az iparágakban ráadásul még nőtt is a bedőlési valószínűség a 2009-es arányhoz képest (például az építőiparban 2009-ben a bedőlési valószínűség még 4,68 % volt) Azaz, ha például egy vállatnak csak építőipari partnerei vannak, akkor egy évben arra kell számítania, hogy minden 20. partnere felszámolás alá kerülhet, és így – kockázatkezelés hiányában – az ezen cégekre eső kintlevőségeket nagy valószínűséggel nem fogja tudni behajtani.

A 2009-es adatokkal összehasonlítva az elmúlt egy év bedőlési adatait vizsgálva megállítható, hogy a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok kockázata csökkent, az információ, kommunikáció terén működő cégekkel szemben pedig az eddiginél nagyobb valószínűséggel indul felszámolás, csődeljárás, bár ezek az iparágak, még mindig a 10 legkisebb bedőlésű iparághoz tartoznak. A legnagyobb bedőlési valószínűségű iparágak között nem meglepő, hogy a válság által jelentősen sújtott gépjármű kereskedelemmel foglalkozó cégek bedőlési aránya jelentősen megnövekedett.

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág a 2009-es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján

 A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág a 2009-es év és az elmúlt 12 hónap adatai alapján

Földrajzi megoszlás szerint a legnagyobb bedőlési valószínűségű vállalatok Szabolcs-Szatmár Bereg és Nógrád megyében vannak. A 2,9 százalékos átlag alatti a cégek bedőlési valószínűsége Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében, valamint a fővárosban. A  térképes ábrázoláson is látszik, hogy inkább az ország keleti felén helyezkednek el a nagyobb bedőlési valószínűségű cégek, míg a nyugati részen a vállalatok stabilabbak.