A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tapasztalatai szerint egyre gyakoribb jelenség, hogy az ügyfelek kizárólag a díjon való spórolás miatt mondanak le a számukra egyébként szükséges, elengedhetetlen fedezetekről.

Mára szinte általánossá vált a vállalati biztosítások piacán, hogy az ügyfelek nem, vagy csak részben biztosítják magukat azokra az esetekre, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak számukra. „Míg korábban a nem megfelelő fedezet, vagy nem egészen pontos módozat kiválasztása a tájékozatlanság számlájára volt írható, addig mára már a elv mentén kötnek biztosítást a vállalatok” – összegzi az alkuszok tapasztalatait Pászka Zsuzsa elnökségi tag. "Az alulbiztosítottság mértéke ennek hatására hatalmasra nőtt az elmúlt időszakban, pedig az egyik legfontosabb szempont éppen a biztosítási összeg korrekt meghatározása” – teszi hozzá a FBAMSZ szakértője.

Ha egy vállalat költségcsökkentésre is kényszerül, aminek egyik elemét a biztosításra fordított kiadások lefaragása jelenti, elsősorban azt kell meghatározni: mi az a kockázat, illetve melyek azok a fedezetek, amelyeket az ügyfél tudatosan megtart. Ám éppen ez az a terület, amely paramétereit, és egyediségét tekintve is átláthatatlan lehet az egyes cégek számára. Ezért ezeknél a biztosításoknál különösen érdemes független alkusz segítségét kérni – még a szerződéskötés előtt. A vállalati biztosítások esetében az alkusz nem elad, hanem venni segít: tájékoztat, elmagyaráz, és a legjobb ajánlat kiválasztásában működik közre.

"Tapasztalataink szerint a kis- és középvállalkozások alkuszi segítség nélkül csak 60-70 százalékos hatékonysággal képesek ezt a feladatot elvégezni, különösen a felelősségi kockázatok felmérésében szorulnak külső segítségre – magyarázza Pászka Zsuzsa. – Az alkusz azonban garantálni tudja, hogy az ügyfél a szükséges és biztosítható kockázatokra valóban megfelelő fedezetet kapjon, ezáltal kár esetén reális kártérítést kaphasson."

A leggyakoribb hiba, hogy az ügyfél „nem pontosan arra” köti meg a biztosítást, amire szerette volna. Így a kártérítési igényeire könnyen elutasító választ kaphat. Amellett, hogy az ügyfél gyakran nem megfelelően tájékozott biztosítási kérdésekben, jelenleg szinte egyetlen szempont a díjon való spórolás, ami miatt nem biztosítja magát minden olyan szükséges esetre, amelynek bekövetkezése pedig az elviselhetőnél nagyobb anyagi veszteséget jelent számára.

Az izlandi vulkánkitörés esete jól példázza, hogy a jelenleg kínált biztosítási konstrukciók sem feltétlenül kínálnak minden valós kockázatra fedezetet. Amiatt, hogy leállt a légiközlekedés, a nagy termelővállalatoknál is ellátási nehézségek keletkeztek (több esetben üzemszünethez vezetett), de a légifuvarozás hiánya kihatással volt a friss zöldség, gyümölcs és hússzállításra is, több ezer konténernyi áru maradt Európán kívül ebben az időszakban.

Biztosítás a vulkáni hamu miatt

Az üzemszüneti biztosításra vonatkozó szabályok alapján a légtérbe került vulkáni hamu következtében fellépő leállásokra (gyár, repülés) a biztosítás nem nyújt fedezetet. A feltételek alapján a biztosítók akkor térítenek, amikor fizikai kár is keletkezik. Ha például a hamu a földre hullva ráesik egy üzlethelyiségre és ebben kárt okoz –mondjuk eltömíti a szellőzőcsöveket, ami robbanáshoz vezet – akkor ez után már fizet a megfelelő üzemszünet biztosítás.

„Az alkuszok piaci szerepkörének fontos elemét kell, hogy képezze az innováció, például az is, hogy foglalkozzanak a működést, a bevételt veszélyeztető valamennyi kockázat felmérésével, kezelésével, és adott esetben új, a XXI. század kihívásaihoz illeszkedő biztosítások létrehozását is elősegítsék. A vulkáni hamu esetében például olyan üzemszünet-biztosítást fejlesszenek ki, amellyel a vállalatok az ilyen jellegű kieséseiket is fedezni tudják” – világít rá egy további fontos szempontra Gerendai Károly.

A vállalati biztosítások fajtái

A vagyonbiztosításnak célszerűen minden olyan saját vagy idegen vagyontárgyra ki kell terjednie, amelynek sérülése, megsemmisülése veszélyeztetheti a vállalkozás folyamatos működtetését vagy amelyért felelősség terhel minket. Ilyenek a tevékenység végzéséhez szükséges ingatlanok, illetve eszközök: például a bútorok, a berendezések, a különböző felszerelési tárgyak, a műszaki és számítástechnikai eszközök, illetve különböző értékcikkek valamint a készletek.

Tovább bonyolítja a képet, hogy a vagyonbiztosításnak minden olyan eseményre (veszélyre) ki kell terjednie, amely a jövőben – bármilyen kicsi valószínűséggel – bekövetkezhet. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése, vihar, felhőszakadás, árvíz, földrengés, szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, jégverés, hónyomás, járművek ütközése, tűzoltó berendezés kilyukadása, füst- és hő okozta kár, elektromos áram okozta tűz, üvegtörés, betöréses lopás, rablás, rongálás, üzemszünet biztosítások stb.

A felelősségbiztosítások fő fajtái az általános felelősségbiztosítás (a személyi sérüléses és tárgyrongálási károkra), a munkáltatói felelősségbiztosítás (a biztosított alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak munkabalesetének eseteire), a szolgáltatási felelősségbiztosítások (szolgáltatások nyújtása során keletkező károk a műszaki, gazdasági, egészségügyi és szociális szolgáltatások széles körében), a termék-felelősségbiztosítás (a termék gyártója, importálója vagy forgalmazója hibás termékei által okozott károkra), valamint a környezetszennyezési felelősségbiztosítás.