Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Közel 300 millió forintos adócsalást derített fel a vám- és pénzügyőrség, az elkövetők munkaerőt közvetítettek gyárakba és üzemekbe, majd nem a ténylegesen kifizetett munkabér után fizették meg a közterheket, és a toborzott munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. A felderítésről hétfőn, sajtótájékoztatón számolt be a vám- és pénzügyőrség.
Az elkövetők Pest megyei vagy budapesti székhelyű munkaerő-kölcsönző cégeket alapítottak, amelyeket rövid ideig működtettek (általában egy évig), majd fantomizáltak azért, hogy eltüntessék azokat a hatóságok elől. A bűnügyben hét cég érintett, ebből három jelenleg is "aktív". A húsüzemekbe, összeszerelő üzemekbe közvetített mintegy 1.800 munkavállalót nagyobb részét ugyan bejelentették az APEH felé, de nem a részükre valójában kifizetett munkabért után fizették meg a közterheket, és a munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. Volt, hogy a megrendelőtől 600 forintos órabért kaptak, de a munkavállalóknak csak 300-350 forintot fizettek ki.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Közösségi profiljában kormányfüggetlen politológusnak nevezi magát.