Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamarájának Közép-magyarországi regionális szakképzési fórumán az államtitkár a tervekkel kapcsolatban kiemelte: a képzés szakmai tartalmát átdolgozzák, gyakorlat centrikussá teszik a képzést, és szakképesítéstől függően 70-80 százalékban gyakorlati részeket terveznek beépíteni az új központi programba.
Czomba Sándor ismertette, újra megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek. Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, vagyis a hiányszakmákban történő képzést kiemelten támogatják, emellett tanulói ösztöndíj rendszert alakítanak ki. Megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkozatási rendszert vezessenek be, különösen az elmaradott régiókban. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre - hangsúlyozta az államtitkár.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte: fő cél az egymillió munkahely megteremtése, ennek egyik legfontosabb előfeltétele pedig a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Hozzátette: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900.000 ember van, akiknek semmilyen szakképzettsége nincsen, enélkül pedig reménytelen a munkaerőpiacra való belépésük. Az államtitkár elmondta: a szakképzést a foglalkoztatáspolitika szerves részének tekintik, és gazdasági kérdésként kezelik. Az, hogy rendelkezésre álljon megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő nagyon fontos egy vállalkozás indításánál, vagy épp a külföldi tőke bevonásában. A szakképzési rendszer átalakítása időt igényel. Jelenleg évről évre kevesebb tanuló van a szakiskolákban, a fiatalok 80 százaléka érettségit adó képzésben vesz részt. A szakképzés túl hosszú, mivel az első két-három év úgy telik el, hogy nincs gyakorlati oktatás, és sokan - akik egyébként ügyesek lennének - lemorzsolódnak.
Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátóipari szakterületeken, más szakmákból ugyanakkor túlképzés van, és igen rosszak az elhelyezkedési mutatók - mondta el az államtitkár. A mostani rendszer túlzottan elmélet-orientált, ha van is gyakorlati oktatás, az az iskolai tanműhelyekben történik, ahol ugyan az alapokat el lehet sajátítani, de a valódi gyakorlatot nem - hangsúlyozta Czomba Sándor. Hozzáfűzte, az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is rendkívül összetett, bonyolult, a bizonyítvány mögött sokszor nincs tudás, kompetencia, így ezen a rendszeren is változtatni kell. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) semmiféle hatást nem gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni, ezért itt is változtatások szükségesek.
