A nők  2011. január 1-jétől, életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosultak, ha legalább negyven év jogosultsági idejük van és a nyugdíj megállapításának napján nincs biztosítással járó jogviszonyuk.

Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy olyan szolgálati idő, ami a – törvény szerint – egy kategóriába sorolható. Munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormány-tisztviselői jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. A gyermekneveléssel összefüggő időszakokból (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje) legfeljebb 8 évet lehet beszámítani, ápolásra fordított időszakból pedig maximum tízet.

A törvény tehát minimálisan harminckét év ténylegesen munkában töltött időhöz köti a jogosultságot. Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet rögzíti a törvény. Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje. A szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot, az ápolási díj folyósításának időtartamát nem veszi figyelembe.

A nők kedvezményes nyugdíjazása kapcsán megszüntették azt a korlátot is, mely szerint a szolgálati idő megállapítását csak a nyugdíjkorhatár előtt tíz évvel lehet kérni. Január 1-jétől a biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének megállapítását.

A nyugdíj kiszámításánál a kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét – figyelmeztet Molnár László, a Középmagyarországi regionális Nyugdíbiztosítási Igazgatóság igazgatója – az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíj összegének kiszámítása során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár. A feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak, ellentétben az előrehozott öregségi nyugdíjjal, ahol a férfiaknál 2011-től, a nőknél 2014-től az előrehozás csak a nyugdíj csökkentésével vehető igénybe. Ez további kedvezményt jelent az érintetteknek. A nyugdíj igénylésekor az általános szabályoknak megfelelően meg kell szüntetni a biztosítással járó jogviszonyt.

A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása szerint ha az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.

A törvény módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondja a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – a januári emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egy összegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével. E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni, és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba.

Tavaly év végéig úgy volt, hogy teljesen megváltoznak a korkedvezményes feltételei, ezért jónéhányan úgy döntöttek 2010-ben, hogy korengedménnyel nyugdíjba vonulnak. De karácsony előtt valamivel meghosszabbították a korkedvezményes munkaköri lista érvényességét egészen 2012. december 31-ig. Az új szabályozásra legalább eddig kell várni.

Nyugdíj melletti munka: kinek nő a nyugdíja?

Január elsejéig annak a nyugdíjas munkavállalónak lehetett emelni a nyugdíját, aki nyugdíja mellett 365 napot dolgozott – ismerteti a szabályt Molnár László. Az emelés mértéke a 365 nap alatt elért (nyugdíjjárulék-köteles) keresete havi átlagának fél százaléka volt. Ez 100 ezer forintos havi átlagkeresetnél 500 forintos emelést jelentett 365 nap után.

Az idei évtől annak is jár nyugdíjemelés, aki nem dolgozta le adott évben a 365 napot. Januártól ugyanis minden évben kérheti a nyugdíjával kapcsolatos elszámolást, aki nyugdíjasként munkát vállal. Eszerint, ha például 2011-ben mindössze 30 napot dolgozott, akkor az ez idő alatt elért átlagkeresete összegének tizenketted részét veszik és ezt növelik 0,5 százalékkal.

Szintén 2011-es változás, hogy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy a rehabilitációs járadék megszűnik, és később a jogosultnak ismételten saját jogú nyugdíjat állapítanak meg, a korábbi nyugdíj mellett végzett kereső tevékenységet nem szolgálati időként, hanem növelésre jogosító tényezőként kell figyelembe venni, a növelésre szerzett jogosultság így nem vész el. Nagyobb lesz a mozgásterük a rokkantnyugdíjasoknak, mivel a decemberi módosítás értelmében visszaállítják, hogy az egészségkárosodott személy elmehet rokkantnyugdíjba a nyugdíjkorhatár előtt tíz évvel akkor is, ha rehabilitálhatónak minősítette őt a rehabilitációs szakértői szerv. A rendelkezés átmeneti jellegű, 2011 végéig szól.