szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Északnyugat-Dunántúl kivételével ismét egyre több a gyárbezárás Magyarországon, ami azt jelzi, hogy még nem vagyunk túl a gazdasági válságon, illetve komoly problémák vannak a magyar ipar földrajzi szerkezetével. Miközben a munkanélküliség Kelet-Magyarországon óriási gondot jelent, a nyugati régióban időnként kínzó munkaerőhiány lép fel, és szinte az iskolapadból rángatják ki a szakképzett tanulókat.

Idén az év első felében még úgy tűnt, hogy Európa és a világ túljut a gazdasági válság legsúlyosabb fázisán. Magyarországon is sokan úgy látták, a német és az európai feldolgozóipar– azon belül is elsősorban az autóipar, másodsorban pedig az elektronikai szektor – kihúzza a gödörből a gazdaságot. Az év eleji optimizmust azonban 2011 közepétől egyre inkább az óvatosság, majd a pesszimizmus váltotta fel.

Ez nemcsak a magyar makrogazdasági helyzet változásakor, a költségvetési hiány elszaladásakor volt érzékelhető, hanem az új üzemek létesítésében, a régiek bezárásában is tetten érhető. Sőt, az ország költségvetési helyzete döntően befolyásolhatja a munkaerőpiacot is, hiszen a kormányzati tervek szerint a deficit lefaragása miatt 5500 embert kell elbocsátani a közigazgatásból, és akkor még nem említettük az állami és önkormányzati intézmények, illetve a helyi köztulajdonú társaságok elbocsátásait (amelyekkel mostani cikkünkben csak érintőlegesen foglalkozunk).

Jóllehet 2011-ben folyamatosan érkeztek hírek új gyárak avatásáról, létszámbővítésekről, addig az év második felétől megszaporodtak a gyárbezárások és az elbocsátások is. A gyárnyitások és toborzások szűk területre, elsősorban az autóiparra és inkább a dunántúli megyékre jellemzőek.

A gyárbezárások és az elbocsátások viszont az amúgy is rosszabb helyzetben lévő Kelet- és Észak-Magyarországot taszíthatják még mélyebbre. Leépítésekről alig érkezett hír a két északnyugati megyéből, Vasból és Győr-Moson-Sopronból. Jellemző a vasi helyzetre, hogy a Falco azért fenyegetőzik bezárással, mert nem kapta meg az engedélyt a gyár fejlesztéséhez a helyhatóságtól, így egyelőre ebből az egy megyéből nem tudunk üzem megszüntetéséről.

Kiéleződnek a regionális különbségek

A hvg.hu sajtóhírekre és saját információkra alapozva összesítette az elmúlt egy-másfél évben, azaz 2010-ben és főként 2011-ben bejelentett vagy éppen csak nyilvánosságra került üzembezárásokat, csoportos vagy legalábbis arányaiban jelentősebb leépítéseket. (Arányaiban lehet jelentős fél tucat ember elbocsátása is, ha a többmilliárdos árbevételű cégnél például 80-100 fő dolgozik.)

Kiderült, hogy az általunk vizsgált – nem reprezentatív jellegű – adatsorból negyvenöt leépítés és gyárbezárás közül két kisebb köthető Győr-Moson-Sopron megyéhez, Vashoz pedig egy sem. Huszonkét esetben teljesen megszűnik a tevékenység, bezár a gyár – ezek közül 12 kötődik Kelet-Magyarországhoz, 5 a fővároshoz (ide számoljuk a budapesti központú, de országosan több telephellyel rendelkező cégeket is) és csupán 6 a Dunántúlhoz.

A GE és a Nokia

Magyarország egyik legnagyobb és legnyereségesebb gyártócég-csoportjának példáján jól látszik a gazdasági válság folyamatos lemorzsoló hatása és a nagy multik döntéshozatali mechanizmusa. A GE idén júniusban jelentette be, hogy a korábban tervezett ezer fő helyett „csak” négyszáz embert bocsát el magyarországi gyáraiból. A fennmaradó hatszáz ember sorsa is bizonytalan azonban: őket csak egy évig akarják tovább foglalkoztatni.

A cégcsoport magyarországi gyáraiban amúgy változó a kép: Budapesten 500 fős bővítést hajtottak végre a fényforrásgyártásban, a GE Lighting üzletág keretében, ugyanezen részleg viszont bezárja a váci izzógyárat. Ózdon – a cég egy teljesen más üzletágában – az év elején friss munkaerőt vettek fel, de nem hivatalos információink szerint azóta voltak elbocsátások is a Borsod megyei városban. Zalában a fényforrásgyártás területén szintén inkább a leépítések jellemzik a cég politikáját, akárcsak a hajdúböszörményi vákuumtechnológiai üzemben. Lapértesülések szerint még a GE pénzügyi részlegéhez tartozó Budapest Banknál is volt egy negyvenfős elbocsátás.

Szintén bizonytalan a mobiltávközlési eszközöket (is) gyártó cégnél, a Nokiánál dolgozó komáromiak sorsa. A cég bejelentette kolozsvári gyárának bezárását, de felülvizsgálják a komáromi üzem tevékenységét is, amit a hvg.hu-nak a Nokia finn központjában úgy kommentáltak, hogy a gyártási tevékenységet folyamatosan Ázsiába telepítik. Ez döbbenetes mértékben befolyásolhatja 2012-ben a magyar GDP alakulását, hiszen a komáromi Nokia-üzem forgalma az elmúlt három évben mindig meghaladta az ezermilliárd (!) forintot. A termelés Ázsiába telepítése nem csupán a Nokiára jellemző dolog, a GE is a fényforrásgyártás egy részét a Távol-Keletre vitte. A Nokia komáromi gyárából egyébként nem hivatalos információnk szerint folyamatosan – de kisebb számban persze – lépnek ki az emberek, miközben az elmúlt évekhez képest több ezerrel csökkent a szerződéses dolgozók, időszakosan foglalkoztatottak aránya. Nem javít a helyzeten a Nokia egyik beszállítójának, a Savcor Komárom Réteggyártó Kft.-nek a nemrégiben megindult felszámolása sem.

Távozó japán és finn cégek

A finn cégek amúgy sem állnak jól Magyarországon: augusztusban derült ki, hogy a hűtőgépeket gyártó tatai Helkama Forste Kft. felszámolás alá került, így 150 ember munkája vált kétségessé. (A cég egyébként összesen 124 ember csoportos elbocsátását jelentette be ősszel.) A szintén finn Elcoteq anyacége októberben jelentett csődöt, majd közölték, hogy bezárják pécsi gyárukat, ahol az elmúlt évtizedben időnként 7-8 ezer ember is dolgozott, de az utóbbi időben már csak 1500 ember maradt a vállalatnál. (Még idén az év elején is több mint kétezren dolgoztak az elektronikai bérgyártással foglalkozó cégnél.)

©

Az Elcoteq évek óta vergődött, amióta a Nokia kiesett a megrendelőik közül, de elestek egy nagy Microsoft-üzlettől, és csökkentette a megrendeléseit a RIM nevű okostelefon-gyártó is. (Ugyanakkor az Elcoteq helyébe lépve, várhatóan Cserkúton, Pécs mellett hamarosan új üzemet létesít a Flextronics, amely a bérgyártói piacon nagy lendületben van, és a kínai Huawei távközlési céggel kötött megállapodást pár nappal ezelőtt.)

Tavaly májusban jelentette a japán TDK, hogy 15 év után kivonul Magyarországról, így a nógrádi térség egyik legfejlettebb városából, Rétságról távozott az egyik legnagyobb befektető. Legalább 145 dolgozó vesztette el most emiatt az állását. Egyébként egykor ezer főnél is többen jártak ide munkába. A másik japán cég, a Sony is kivonult tavaly hazánkból: bezárta 540 főt foglalkoztató gödöllői gyárát, és Malajziába telepítette át többek között a dvd-k előállítását. A központi régió, Pest megye egy másik településének helyzetét jól jellemzi, hogy egy ócsai üzem sorsát lassan már a közösségi portálokon lehet csak követni: a FÉG Konvektorgyár dolgozóival a Facebookon közölték júniusban a cég fizetésképtelenségét, s azt, hogy pénzüket csak a felszámoláskor kapják meg. A műholdvevőket gyártó nagykőrösi Sanshinnál szintén komoly elbocsátások történtek.

A francia Alstom bejelentette a dolgozók elküldését a budapesti Láng Gépgyárban is. A döntés 180 embert érintett a Magyar Nemzet márciusi értesülései szerint.

Északkeleten tömegesek a gyárbezárások

Az északkeleti régiót hozza még nehezebb helyzetbe, hogy tavaly novemberben bejelentették: bezárja vásárosnaményi, szabolcsi forgácslapgyárát a Swiss KronoGrouphoz tartozó Interspan Kft. A cég a kereskedelmi tevékenységét folytatja csak Vásárosnaményban. Szintén a keleti régióból érkezett márciusban a rossz hír, hogy az energiaipari multinacionális cég, az AES Borsodi Energetikai Kft. felfüggeszti a Tiszapalkonyai Hőerőmű és a Borsodi Hőerőmű üzemelését Berentén. A cég 110 dolgozója idén ősszel még az amerikai nagykövetség előtt is tüntetett, mert három hónapja nem kaptak munkabért.

Az AkzoNobel tiszaújvárosi gyárát a festékpiac nehézségei miatt zárta be 2010/2011 fordulóján, itt száz dolgozót bocsátottak el. Befejezte a termelést a fűnyírókat gyártó fehérgyarmati Fevill Electric Kft. is, ami százhatvan embert érintett. A BorsodChem műanyag-feldolgozó leányvállalatát zárta be: a BC Ablakprofil Kft. az utóbbi 7 évben 2,2 milliárd forint veszteséget felhalmozott fel.

Siralmas a helyzet Hollóházán is: idén augusztusban mindenkit elbocsátottak a híres Hollóházi Porcelán Manufaktúrából. A cég májusban dőlt be, a helyén egy kisebb, új társaság alakul majd, amely 50 embert vesz át az eddigi dolgozók közül.

©

Az élelmiszeripar nehéz helyzetét bizonyítja a szlovák érdekeltségű Debreceni Csoport Húsipari Kft. áprilisi döntése a debreceni gyár bezárásáról. A cég a rossz piaci helyzettel magyarázta 400 dolgozó leépítését, miközben a gyártást más üzemei veszik át. A szlovák Penta csoport azonban nemcsak a debreceni, hanem egy száz főt alkalmazó mosonmagyaróvári és egy 130 főt foglalkoztató abdai húsüzemet is bezárt, így ők az egyetlenek, akik északnyugaton gyárakat csuktak be.

A szolgáltatásokat is sújtja a válság és időnként a politika

A szolgáltatóiparra és a pénzintézetekre is súlyos csapást mért a válság.  A médiavállalkozásokra a hirdetési bevételek visszaesése és a példányszámok csökkenése hatott. De a közszolgálati médiában is történtek tavaly jelentős – több száz fős – elbocsátások. A TV2-nél a Népszabadság szerint akár száz ember is elveszítheti az állását, miközben magánál a Népszabadságnál is történtek leépítések az elmúlt egy évben, akárcsak jobboldali konkurensénél, a Magyar Hírlapnál. Ezeknél az újságoknál az – esetleg több ütemben is történő - elbocsátások féltucatnyi-tucatnyi embert érintettek. A Rádió Café pedig egyszerűen elnémult idén májusban – erről a hvg.hu is beszámolt.

A vállalati tanácsadói piacon az osztrák Neumann International anyacégének csődje érinti a magyar leányvállalatot. Az elektronikai és elektromos cikkek kereskedelmével foglalkozó Electro World is csődbe menekült volna ugyanakkor februárban, de ezt a bíróság nem hagyta jóvá ekkor, azóta felszámolással is fenyegetik a céget hírek szerint. A fotó- és elektronikai cikkeket értékesítő Photo Hall-hálózat is bedobta a törölközőt: az üzemeltető Főfotó Kft. többnyire felmondott alkalmazottjainak.

©

A közlekedési cégek között a vasúti szállítással foglalkozó, osztrák tulajdonú Rail Cargo Hungaria tervezett idén több száz fős leépítést. A Jászkun Volánnál pedig kisebb „kiigazítások” zajlottak. A Magyar Posta 140 dolgozó elküldését jelentette be decemberben.

Bankoknál is voltak elbocsátások

A bankválsággal induló nemzetközi válság a legutóbbi időkig szedi az áldozatait a hazai pénzintézeteknél. A Világgazdaság című lap korábbi híre szerint a hazai bankok között a legnagyobb elbocsátás a K&H-nál történt (189 fő), a CIB Banknál 124, az FHB 120, a Raiffeisen Bank és a Budapest Bank 40-40 embert küldött el. Az OTP viszont 197, az Erste 72, a Sopron Bank 4, a TakarékBank pedig 5 főt vett fel. (Ugyanakkor az Erste kapcsán az elmúlt napokban leépítésre utaló hírek is napvilágot láttak.)

A bankoknál zajló leépítések és a pénzintézetekre kirótt különadó, illetve a magánnyugdíjpénztárak államosítása közötti összefüggéseket mostani cikkünk nem tudja feltárni, de alighanem a növekvő közterhek és az állami beavatkozások sem segítenek a szektorbeli munkahelyek megtartásában. Nem tudni, hogy összefügg-e ezzel az olasz Banco Popolare döntése: a pénzintézet négyéves magyarországi tevékenység után megválik itteni érdekeltségétől – az Il Sole 24 Ore című olasz lap szerint. Ezen kívül a francia AXA környékéről is érkeztek hírek elbocsátásokról a magán-nyugdíjpénztári kormányzati intézkedések után.

Akik csak fenyegetnek

Vannak olyan cégek, amelyek egyelőre inkább csak fenyegetnek a bezárással, általában nem is elsősorban értékesítési nehézségeik miatt. Vas megyében a Kronospan tulajdonában lévő Falco Forgácslapgyártó Zrt. nem tudja bővíteni engedélyezési problémák miatt a szombathelyi gyárát, ezért fenyeget kivonulással. (A Kronospan másik gyárát be is zárta Vásárosnaményban, mint azt említettük.) Miskolcon pedig a Holcim a hejőcsabai cementgyár tulajdoni vitájában nem tud megegyezni egy peres eljárásban a Magyar Cement nevű céggel, ezért kénytelen leállítani, lassítani vagy éppen szüneteltetni a termelést. Ez persze nem vigasztalja a miskolci munkásokat, akik kezdik elhagyni az üzemet, ahol nem nagyon van munkájuk.

A Közép-Dunántúlon is zajlanak elbocsátások

Fejér megye székhelyén, Székesfehérváron három cég leépítéseiről érkezett hír: a Philips kiszervezi innen a szájhigiéniai eszközök, elemes borotvák, telefontartozékok végszerelését és csomagolását, így várhatóan elbocsátások lesznek a holland elektronikai cégnél, a Praktiker pedig két áruházát vonta össze itt, ami alighanem kéttucatnyi ember állását érinthette. Az utóbbi években pedig csaknem ezer embert bocsátott el az alumíniumiparban tevékenykedő Alcoa-Köfém Kft. a Magyar Nemzet szerint.

Tavaly augusztusban kiderült, hogy hiába vett át a Fejér megyei Móron egy gyárat a DEH Dräxlmaier cég, nem tudnak elegendő megrendelést szerezni, ezért 445 embert kell elbocsátaniuk. Ami a többi közép-dunántúli céget illeti: a Peremartoni Fertilizers Kft.-nél szüneteltetik a műtrágyagyártást október óta, ezért hatvan embert bocsátanak el. Áprilisban jelentette be az esztergomi Suzuki egyik beszállítója, a 15 milliárdos forgalmú, elektronikus autóalkatrészek gyártásával foglalkozó japán Ryowa Hungary, hogy 34 munkavállalóját (a munkatársak majdnem felét) bocsátja el esztergomi üzeméből.

Két megye kivételes helyzetben

Miközben az ország nagy részén a gyárbezárásoktól hangos a vidék, két megyében viszonylag kedvezőbb a helyzet. Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben a válság elején sok üzem került nehéz helyzetbe, de mostanában inkább az a bajuk az ottani cégeknek, hogy nem találnak elég munkaerőt. Így a győri Audi például több szakközépiskolával is együttműködik, hogy szakképzett munkatársakat találjon, szinte az iskolapadból kell kiragadniuk a megfelelő tudású alkalmazottakat. Más cégek is komoly gondokkal küszködnek a Dunántúlon: szakmunkások mellett raktárosok, tehergépkocsi-vezetők és termelésben alkalmazható mérnökök hiányoznak a leginkább fejlettebb régióinkban.

Elbocsátást bejelentő, csődbe ment, gyárukat bezáró, tevékenységüket megszüntető vagy felszámolás alá került cégek Magyarországon 2010-2011-ben (Forrás: hvg.hu-gyűjtés)

Kelet-Magyarország

 

Gödöllő - Sony - gyárbezárás

Ócsa – FÉG Konvektorgyár – felszámolás
Vác - GE - gyárbezárás

Nagykőrös - Sanshin - elbocsátás
Hajdúböszörmény - GE – leépítés
Vásárosnamény – Interspan – gyárbezárás
Rétság – TDK – gyárbezárás
Miskolc – Holcim – fenyegetés a bezárással
Tiszapalkonya – AES – erőmű leállítása
Berente – AES – erőmű leállítása
Debrecen – Penta-csoport, Debreceni Csoport Húsipari Kft. – gyárbezárás
Tiszaújváros – AkzoNobel - gyárbezárás
Kazincbarcika – BC Ablakprofil Kft. - gyárbezárás
Fehérgyarmat – Fevill Electric – gyárbezárás
Szolnok - Jászkun Volán - elbocsátás
Hollóháza – Hollóházi Porcelán Manufaktúra - fizetésképtelenség

 

Dunántúl (kivéve Győr-Moson-Sopron és Vas)

Komárom - Nokia – elbocsátások
Komárom - Savcor Komárom Réteggyártó Kft.- felszámolás
Tata – Helkama Forste - felszámolás
Pécs – Elcoteq – csőd
Zalaegerszeg – GE – elbocsátás
Nagykanizsa – GE – elbocsátás
Székesfehérvár – Praktiker – áruházak összevonása
Székesfehérvár – Philips – kiszervezés miatt leépítés várható
Székesfehérvár – Alcoa-Köfém – elbocsátás
Peremarton - Peremartoni Fertilizers Kft. – termelés szüneteltetése

Mór - Dräxlmaier - elbocsátás

Esztergom - Ryowa - elbocsátás

 

Vas, Győr-Moson-Sopron

Falco – bezárással fenyegetés, mert nem engedik a bővítést

Abda - Penta-csoport, Kaiser-Food - gyárbezárás

Mosonmagyaróvár - Penta-csoport, Kaiser-Food - gyárbezárás

 

Fővárosi, illetve régióhoz nem köthető cégek (média, bankok, pénzintézetek, budapesti gyárak, kereskedelmi láncok)

AXA – várható elbocsátás
Erste Bank – ellentmondásos hírek
TV2 – várható elbocsátás
MTVA (közszolgálati média) – elbocsátás
Népszabadság – elbocsátás
Magyar Hírlap - elbocsátás
Rádió Café - adásszünet
Neumann International – anyacég csődje
CIB Bank – elbocsátás
K&H Bank – elbocsátás
Raiffeisen – elbocsátás
Budapest Bank – elbocsátás
FHB – elbocsátás
Banco Popolare – kivonul Magyarországról 
Láng Gépgyár (Budapest) – bezárás
Electro World – csőd közeli helyzet
Rail Cargo Hungaria – elbocsátás
Magyar Posta – elbocsátás

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Vállalkozás

Keresik a románok a Nokia utódját

A román kormány új beruházót keres a romániai Kolozs megyébe, ahonnan az év végéig távozni fog a Nokia mobiltelefon-gyártó cég – jelentette be pénteken Emil Boc román miniszterelnök.

MTI Vállalkozás

Felszámolják a Nokia egyik komáromi beszállítóját

Elindult a felszámolása a mintegy 3 milliárd forintnyi adósságot felhalmozott Savcor Komárom Réteggyártó Kft.-nek, amely a nagyrészt a Nokiának beszállító finn Savcor cégcsoporthoz tartozik – írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.