Veszprémi István, a Deloitte adópartnere a tanácsadó cég közleményében ismerteti: az elfogadott kormányrendelet értelmében 2012. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén 93.000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő esetén havibér alkalmazása esetén 108.000 forint. Ezeket a rendelkezéseket első ízben a januárra járó munkabéreknél kell alkalmazni. 

A 2012. január 1-jétől megszűnő adójóváírási lehetőség és a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő emelkedésének együttes hatására 2012-ben a havi bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha bruttó béreik emelkednek. 

A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet 56.601 forint és 216.805 forint közötti bruttó havibér esetén jövedelemsávonként részletesen meghatározza az adott jövedelemsávhoz tartozó keresetemelés mértékét (és a növekedés viszonyítási alapját). Az új kötelező minimálbérre történő átállás az érintett munkavállalóknál azonban a táblázat alapján nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez - hívja fel a figyelmet a Deloitte. 

Teljesítménybér, bérpótlékok vagy jutalékos formában juttatott jövedelem esetében körültekintően kell megállapítani az elvárt növekedés mértékét. A növekedés mértékének megállapításakor bizonyos esetekben nem kizárólag a személyi alapbér növekedése vehető figyelembe, hanem például természetben nyújtott juttatások értékének növelése is. 

Az elvárt keresetemelést végrehajtó munkáltatók különböző - például adó - előnyökben részesülhetnek, és az elvárt keresetemeléshez kapcsolódóan a szabályozás a szokásosnál enyhébb szankciókat határoz meg - ismerteti a Deloitte. 

A munkáltató a szociális hozzájárulási adó tekintetében, meghatározott feltételek mellett kompenzációs célú adókedvezményre lesz jogosult, amennyiben az elvárt béremelést a kormányrendeletnek megfelelően (például valamennyi az adott hónapban foglalkoztatott munkavállaló esetében) végrehajtja. Ezen adókedvezmény havi mértéke 2012-ben foglalkoztatottanként 75 ezer forint kedvezményalapig 21,5 százalék, az ezt meghaladó kedvezményalap esetén 16 százalék. 

Új szereplők: SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány

A Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártya január 1-jétől vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásra szálláshely igénybevétele nélkül, önállóan is használható.

A munkavállalónak pontosan meg kell határoznia, hogy az egyes alszámlákra mennyi összeget szán. Ennek megfelelően a munkáltató dolgozónként a három alszámlának megfelelően három összeget közöl a kártyát kibocsátó intézménnyel, ugyanakkor a pénzügyi utalás történhet akár egy tételben is - ismerteti a Deloitte. 

A SZÉP Kártya alszámláira vásárolt elektronikus utalványok később az alszámlák között nem mozgathatók, azonban szálláshellyel kapcsolatos kiadásokat mindhárom alszámláról lehet finanszírozni. Az alszámlák felhasználási lehetőségeit TEÁOR számokkal határozza meg a módosított kormányrendelet. A rekreációs szolgáltatások köre az egészségügyi szolgáltatásokkal is kibővült - ebben a tekintetben felváltja az önkéntes egészségpénztárak korábbi szolgáltatásait - emeli ki a Deloitte. 

A 2011-ben juttatott, de 2011 során fel nem használt SZÉP Kártya utalványok 2012. január 1-től automatikusan a szálláshely alszámlára kerülnek, s továbbra is kizárólag szálláshely szolgáltatások számláinak kifizetésére lesznek használhatók. 

Az egy vállalatcsoportba tartozó társaságok úgy kötelesek kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen. 

Az Erzsébet-utalványok meleg étel vásárlására 2012. december 31-ig használhatóak fel; a kibocsátás évét követő december 31-ig továbbra is felhasználhatóak, de már csak fogyasztásra kész (hideg) étel vásárlására. Az utalványt papír, illetve elektronikus formában lehet kiállítani a juttató döntésétől függően. 

Így változik az áfa-visszaigénylés

Február 1-ét követően megváltoznak az áfa visszaigénylésre vonatkozó szabályok. Az adóhatóság számára az áfa kiutalására nyitva álló határidő 75 napra módosul, kivéve, amikor az adózó kizárólag olyan ügyletek tekintetében él visszaigénylési jogával, amelyeknek az adót is tartalmazó ellenértékét a bevallás benyújtásáig teljes mértékben kiegyenlítette. Az adóhatóság ekkor a visszaigénylésre megjelölt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, 1 millió forintot meghaladó visszaigénylési kérelem esetében pedig 45 napon belül utalja ki az adózó részére. 

A rövidebb kiutalási határidő alkalmazásának feltétele lesz továbbá az is, hogy az adózó bevallásában köteles lesz nyilatkozni arról, hogy a beállított számlákat a bevallás benyújtásáig kiegyenlítette. Amennyiben valótlan nyilatkozatot tesz, az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5 százalékáig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat majd ki.