A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több mint 2010 hasonló időszakában. Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.

A csoportszintű eredményben a kutatás-kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette. Az egy részvényre jutó eredmény 1.747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki eredményekről elmondta, teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak Kurdisztáni Régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát.

Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen. A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.

Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogén ár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogén árak miatt.

A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás-kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárd profitot ért el. A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.

HVG Archív

A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flow-t ért el a csoport.

A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett - köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetés-fedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteségével.

A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal. Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak Kurdisztáni Régiójára, míg a downstream szegmensben a Pozsonyi Hőerőmű (TPP) átépítésére és a Rijekai Finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.

A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével,  és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet, ezen belül főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárló-ereje miatt, 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termék-jegyzésára 34 százalékkal nőtt.

Magyarországon a Mol benzin-értékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és az autógáz eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt - 1 százalékkal csökkent -, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.

A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról, 21 százalékra emelkedett  a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal. A Mol papírjaival a budapesti tőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záró ára 18.800 forint volt, az elmúlt egy évben 13.760 forint és 25.715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.