Miközben Brüsszel nemtetszését fejezte ki a Szép kártyát szabályozó rendelet diszkriminatív volta miatt − például fióktelepeknek nem teszi lehetővé az elfogadást −, sokan arra figyelmeztetnek, hogy a 1,5 százalékos elfogadói jutalék mellett csak akkor van értelme kibocsátónak lenni, ha elfogadórendszert is üzemeltet az adott szolgáltató – írja a Napi Gazdaság Online. (Az idegen Szép kártya-elfogadóhelyeken használt plasztikok után 0,3 százalék jut a kibocsátó intézménynek.)

A szaktárca a SZÉP-kártya kibocsátását pénzügyi szolgáltatásnak minősíti és így a PSZÁF engedélyéhez köti a kibocsátást. E tekintetben viszont kakukktojás az Erzsébet utalvány, amelynek felhasználhatóságát a kabinet még bővítené is. A szakértők szerint érthetetlen, hogy miközben a kormányzat a készpénzmentes fizetési forgalom bővítésében érdekelt, miért egy papíralapú utalványt favorizálna olyan szociálpolitikai eszközként, amin keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások − például munkanélküli-segély, családi pótlék, szociális segély − természetbeni nyújtásának rendszerét".

"Erzsébet" e tekintetben nem igazán különbözik a terjedő helyi pénzektől vagy a szociális kártyáktól, amelyek miatt az MNB sokszor figyelmeztetett: igazi hasznot csak a klíringet végzőknek hoznak. A lap megkereste az ügyben kommunikáló Nemzeti Erőforrás Minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg másfél millió munkavállaló által használt utalvány minimális (3 százalékos) jutalék mellett számított 2,7 milliárd forintos bevételéből mennyit fordítanak majd az elszámolás költségeire és nem szociális célokra. Ha például a SZÉP-kártya egyik eleme lenne az Erzsébet utalvány, akkor olcsóbb lenne az elszámolás, a szociális keret pedig az elektronikus tranzakciók nyomán elkülönülten gyűlhetne.
 
A hagyományos bankkártyás fizetés terén is sok még a vita: az MNB tavaly javasolta a kibocsátói jutalék (interchange-díj) állami szabályozását, mivel szerinte annak mértéke gátolja a bankkártyás elfogadás terjedését. Szakértők szerint azonban 10 százalék alatti azon kereskedők aránya, amelyek a magas díjak miatt nem vezetik be a szolgáltatást. Tíz banki szolgáltató működtet elfogadói hálózatot Magyarországon, s a piaci verseny az elfogadói – és a kibocsátói – díjak folyamatos csökkenését eredményezi. Gauder Milán, a MasterCard regionális igazgatója szerint sokkal komolyabb probléma, hogy bár az emberek 60 százalékának van legalább egy kártyája, a nagy kereskedelmi egységekben is csak minden 7−10. vásárlást fizetnek plasztikkal. Ez pedig nem jutalékkérdés, hiszen az ügyfél számára a kártyás vásárlás ingyenes.